A fehér holló
A fehér holló a fekete párja.
Miért van az, hogy ma senki se látja?
Túl fehéren vakít a szárnya,
Nem õ látszik, csak a hiánya.
Csak a lábnyom a végtelen hóban,
Csak a jel, mely az ívpapíron van,
Csak a száj, ami önmaga szótlan,
A láthatatlan szigete a láthatóban.
A fehér holló a fekete párja,
Együtt élnek egy vaskalitkában.
Csillagrács között gyönyörû zárka,
Vaskalitka az ember világa.
Csak egy lábnyom a végtelen hóban,
Csak egy jel, mely az ívpapíron van,
Csak a száj, ami önmaga szótlan,
A láthatatlan szigete a láthatóban.
El cuervo blanco
El cuervo blanco es el par de negro.
¿Por qué es que hoy nadie lo ve?
Sus alas deslumbran demasiado blancas,
No se ve a él, solo su ausencia.
Solo la huella en la nieve infinita,
Solo la señal en el papel arqueado,
Solo la boca que en silencio se habla a sí misma,
La isla invisible en lo visible.
El cuervo blanco es el par de negro,
Viven juntos en una jaula de hierro.
Hermosa cárcel entre las barras de estrellas,
La jaula de hierro es el mundo del hombre.
Solo una huella en la nieve infinita,
Solo una señal en el papel arqueado,
Solo la boca que en silencio se habla a sí misma,
La isla invisible en lo visible.