Egyszerű Temetés
Táncot jár a magány,
Kínok közt bújkál az elme.
Körül jár a magány,
Testedbe bújik teste.
Belefészkel a finom húsba,
Megfeszi az alkonyt rajtad,
Sem jövőbe, sem múlba
Nem látsz majd.
Fehér lesz az arcod, s lelked fekete,
Homályos lesz minden lényeg,
Köd emelkedik a fellegekbe,
Majd alászáll a gyilkos méreg…
Üres lesz a belsőd, tested,
Hó esik a mellkasodra,
Megfagy az erős szíved,
S a vér harsogva
Kűzd, nem érti még,
Hogy te nem vagy,
Többé nem élsz,
S az belédfagy.
(???),
Felemelkedsz vele,
De a fény megvakít,
Es visszahullasz a mélybe.
Un Funeral Simple
La soledad baila un baile,
Entre tormentos se esconde la mente.
La soledad merodea a tu alrededor,
Su cuerpo se esconde en el tuyo.
Se anida en la carne delicada,
Aprieta el crepúsculo sobre ti,
Ni futuro, ni pasado
Podrás ver.
Tu rostro se vuelve blanco, tu alma negra,
Todo se vuelve borroso,
La niebla se eleva hacia las nubes,
Y luego cae el veneno asesino.
Vacío estará tu interior, tu cuerpo,
La nieve cae sobre tu pecho,
Tu fuerte corazón se congela,
Y la sangre grita.
Luchas, aún no entiende,
Que ya no estás,
Ya no vives más,
Y se congela en ti.
(???),
Te elevas con él,
Pero la luz te ciega,
Y caes de nuevo a lo profundo.