Halott Testbe Zárva (Captured in Dead Body)
Magába zárva él, lelkében ég a fekete láng.
Magány veszi körül, nem is volt társa talán.
Békétlenség dúl benne, fájdalom láncolja földhöz.
Évek súlya húzza mélybe, és saját teste a börtön.
Nem látja, nem hallja,
Nem is érzi talán,
Hogy a fájdalom szülötte õ.
Nem látja, nem hallja,
Nem is érzi talán,
Hogy a sötétség gyermeke õ.
Halott világ, melybe õ lépett,
S halott lelket fogadott e bolygó.
Rémület látszik egy fáról,
Melyen sápadt tehetetlenség lóg.
Halott fák közt jár, melyrõl halott levelek hullanak,
Halott dalt fütyül a szél, halott benn a dallam.
Romlott világ, melybõl õ jött,
Fagyos alkony vette körül.
Örök éjszaka az új világban,
S minden vágya teljesül.
Halott világ, halott a nap,
Halott az érzés, mind halottak.
Encerrado en un Cuerpo Muerto
Encerrado en sí mismo, arde en su alma la llama negra.
La soledad lo rodea, quizás nunca tuvo compañía.
La inquietud lo consume, el dolor lo encadena a la tierra.
Los años lo arrastran hacia lo profundo, y su propio cuerpo es la prisión.
No ve, no escucha,
Quizás ni siquiera lo siente,
Que él es el producto del dolor.
No ve, no escucha,
Quizás ni siquiera lo siente,
Que él es el hijo de la oscuridad.
Mundo muerto en el que él ha entrado,
Y ha acogido un alma muerta este planeta.
El terror se refleja en un árbol,
Donde cuelga la palidez de la impotencia.
Caminando entre árboles muertos, de los cuales caen hojas muertas,
El viento silba una canción muerta, muerta está la melodía.
Mundo corrupto del que él proviene,
La helada penumbra lo rodeaba.
Noche eterna en el nuevo mundo,
Y todos sus deseos se cumplen.
Mundo muerto, muerto el sol,
Muerta la sensación, todos están muertos.