Lelkemnek Legmélyén
Van egy hely, hol nincs napfény,
Éji lepkék birodalma,
Hol rettegés és gyötrelem él,
Rothadó testek halma.
Ott lakik a félelem,
A halál a vendég nála,
Aki bûnökön és vétkeken
Túl a véget meglátja.
Dühnek lángjával égnek a mécsek,
Egyre erõsebb fényük van,
Vértengerbe fúl az élet,
Az örök lélek végleg elhal.
Van egy hely, hol nincs napfény
Éji lepkék birodalma,
Ott rejlik lelkemnek legmélyén
Angyalom örök haragja
En lo más profundo de mi alma
Hay un lugar donde no llega la luz del sol,
El reino de las mariposas nocturnas,
Donde habitan el miedo y el tormento,
Montañas de cuerpos en descomposición.
Allí reside el temor,
La muerte es su invitado,
Quien ve más allá del final
de pecados y transgresiones.
Las velas arden con llamas de ira,
Su luz cada vez más intensa,
La vida se ahoga en un mar de sangre,
El alma eterna se extingue para siempre.
Hay un lugar donde no llega la luz del sol,
El reino de las mariposas nocturnas,
Allí se esconde en lo más profundo de mi alma
La eterna ira de mi ángel.