A semmi Ágán
A semmi Ágán
Az eddig-volt véget ért
Mindaz, mi táplált, s érlelt
Egy hithû szenvedély, ami
Féltõ magányba tévedt
Bánkódni sincs miért
Nyugtot ember hiába vár
Még ha az én mélyére is száll
Enyhet ott úgysem talál
Azt mondta: "Egyszer talán
Ha mindez semmivé vált,
Nézzünk szembe újra
Mert még annyi minden vár
S jobb is lesz talán
Egyedül, mással nem gondolva"
Azt mondta: "Egyszer talán,
Ha mindez semmivé vált,
Nézzünk majd szembe újra
Mivé is válhattunk volna.
Mert ára van a múltnak
Néha több is, mint elég
Megfizetünk majd minden percért
Ha kiderült mennyit ért.
Keressük kábán
Amit csak a másik ád
Mindhiába
S csak ülünk némán
Együtt - árván
A semmi ágán,
A semmién..."
Lehet, én tévedtem
Kevés, mi összeköt
A tûz mégis hiányzik
Ami csak Õtõle jött
Másban múltat keresni
Ámítás, árulás
Lélekben egyéni érték
Csak ettõl szép a más
A káprázatnak régen vége
Õ elment, igen messze jár
Így évek múltán csak azt remélem,
Mit keresett megtalált
De ha valaha ketten,
Behegedt sebekkel
Csak még egyszer találkoznánk
Bár megköszönhetném
Mindazt a jót, mit szánt rám
A semmi ágán...
En la rama de la nada
En la rama de la nada
El final de lo que fue llegó
Todo lo que alimentó y maduró
Una pasión fiel, que
Se perdió en la soledad temerosa
No hay razón para lamentarse
En vano espera el hombre la paz
Incluso si se sumerge en lo más profundo de mí
Allí no encontrará consuelo
Dijo: 'Quizás alguna vez
Cuando todo se haya vuelto nada,
Enfrentémonos de nuevo
Porque aún hay mucho por venir
Y quizás sea mejor
Estar solo, sin pensar en otro'
Dijo: 'Quizás alguna vez,
Cuando todo se haya vuelto nada,
Enfrentémonos de nuevo
A lo que podríamos haber sido.
Porque el pasado tiene un precio
A veces más de lo necesario
Pagaremos por cada minuto
Una vez que se haya revelado su valor.
Buscamos en vano
Lo que solo el otro puede dar
En vano
Y solo nos sentamos en silencio
Juntos - solos
En la rama de la nada,
En la nada...'
Quizás fui yo quien se equivocó
Poco nos une
Aún extraño el fuego
Que solo venía de ella
Buscar el pasado en otro
Es una ilusión, una traición
El valor individual del alma
Solo es hermoso de esta manera
El deslumbramiento ha terminado hace tiempo
Ella se fue, está muy lejos
Así que años después solo espero
Que haya encontrado lo que buscaba
Pero si alguna vez, los dos juntos
Con heridas cicatrizadas
Nos encontráramos una vez más
Podría agradecer
Todo lo bueno que me dio
En la rama de la nada...