Menekülj
Tompán ragyog az éjjel és megnõ a csend
(Menekülj, fuss el, menekülj)
A sötét elnyeli az árnyakat
Mint verítéktõl nyirkos álom
Úgy tapad rám most az indulat
Mert elõttem állsz,
Mégha nem is látlak,
Itt vagy velem,
Ó, az Idõn túl.
Mint ezer év lángja, lobog a lelkem,
Szememben bûn és vágy ragyog
Szárnyatlan szálló gyilkos angyal,
Végtelenül védtelen vagyok.
Mert elõttem állsz,
Mégha nem is látlak,
Itt vagy velem,
Ó, az Idõn túl.
Mert elõttem állsz,
Mégha nem is látlak,
Itt vagy velem,
Ó, az Idõn túl.
Menekülj, mert bûvös körbe zárlak,
Hogy rabságodban szerelmet tanulj...
Huye
Tenuemente brilla la noche y crece el silencio
(Huye, corre, huye)
La oscuridad engulle las sombras
Como un sueño húmedo de sudor
La ira se aferra a mí ahora
Porque estás frente a mí,
Aunque no te vea,
Estás aquí conmigo,
Oh, más allá del Tiempo.
Como la llama de mil años, arde mi alma,
En mis ojos brillan el pecado y el deseo
Un ángel asesino sin alas que vuela,
Infinitamente vulnerable soy.
Porque estás frente a mí,
Aunque no te vea,
Estás aquí conmigo,
Oh, más allá del Tiempo.
Porque estás frente a mí,
Aunque no te vea,
Estás aquí conmigo,
Oh, más allá del Tiempo.
Huye, porque te encierro en un círculo mágico,
Para que en tu cautiverio aprendas el amor...