395px

Al Final Nos Inclinaremos

Alvin és a mókusok

A Végén Majd Meghajlunk

Eljött a perc,
Robbanj, ha félsz,
Ha kihűl a láng,
Meghal a fény...

Legalább ne hazudj,
Hogy nem félsz itt maradni,
Karót faragni, torkot harapni.
Védeni a puszta testeddel
Nem haragszom, menj, ha menned kell!

Vissza a szemétdombra,
Vésd rugós késsel a homlokodba,
Csak meg ne ijeszd a sérült gyermeket
Ami benned él, csak túl ostoba!

A kordon és megint ugyanaz a szöveg
Ha fut a nyomorék, röhög a tömeg
Véres a hús és túl sok a köret
Inkább állj odébb öreg!

Félre tettek!
Azok a tetvek, észre se vettek,
Mosolyogva mindent elvettek!
Elvileg, ha úgy szerettek,
Mondd, miért nevettek?

Eljött a perc,
Robbanj, ha félsz
Kihűlt a láng
Meghalt a fény...

Legalább ne hazudj,
Hogy nem félsz álmodozni,
Fegyvercső ellen lázadozni,
Hát bazd meg! te vagy megszorulva?!
Ha szíven szúrtak, hát szüless újra!

Egy bólogatónak az életébe,
A félelmeid szégyenében,
Konzerv élet a nép nevében,
A pusztítás hevében.

Ha az ország óvna, szép is lenne,
De csak köpköd felém széllel szemben.
Hát ez került harminc évembe?!
A kurva életbe!

Nem vagyok több egy "undorító"-nál,
Ezután te mit szólnál?!
A cél él még!

Csak félsz!
Attól, amit a véredben találsz,
Meglátják, mennyit érsz!
Mondd, mit veszíthetsz már?
Hiszen mindent elbasztunk rég!
Mielőtt végigfolytanád
Sok százezrek szívét,
Csak tapsoljál, talán
A végén majd meghajlunk!

Mert nálunk ez így szokás!
Mert így nevelt anyám
És hitt benne, hogy az ember jó
És vannak még csodák!

Ma már tudom, hogy tévedett!
De minden ember más,
Hogy élnél ma, ha tudnád,
Hogy holnap vége és nem lesz folytatás?

Isten áldjon
Hogy jobban fájjon!
Rémálmunkból
Áldás szálljon rád!

Al Final Nos Inclinaremos

El momento ha llegado,
Explota si tienes miedo,
Si la llama se apaga,
Muere la luz...

Al menos no mientas,
Que no temes quedarte aquí,
Tallar estacas, morder gargantas,
Proteger con tu cuerpo desnudo,
No me enfado, ¡vete si debes irte!

De vuelta al basurero,
Graba con un cuchillo de muelle en tu frente,
Solo no asustes al niño herido
Que vive en ti, ¡es solo demasiado tonto!

La cinta y de nuevo la misma historia,
Si el cojo corre, la multitud se ríe,
La carne está sangrando y hay demasiados acompañamientos,
¡Mejor retrocede, viejo!

¡Fuera de mi camino!
Esos piojos, ni siquiera se dieron cuenta,
¡Se llevaron todo con una sonrisa!
En teoría, si te amaban así,
Dime, ¿por qué se rieron?

El momento ha llegado,
Explota si tienes miedo,
La llama se apaga,
Muere la luz...

Al menos no mientas,
Que no temes soñar,
Rebelarte contra el sistema armado,
¡Maldita sea! ¿Estás en apuros?!
Si te apuñalaron, ¡entonces renace!

Para un asentimiento de vida,
En la vergüenza de tus miedos,
Vida enlatada en nombre del pueblo,
En el calor de la destrucción.

Si el país te protegiera, sería hermoso,
Pero solo me escupe en la cara contra el viento.
¿Esto es en lo que se convirtieron mis treinta años?!
¡Maldita sea la vida!

No soy más que un

Escrita por: