Amszterdam
Vállad alig, hogy csak épp megérint
Szól a rádió, én hallgatok
Még egy pillanat és hozzád érek majd
Túl az ablakon egy másik város
Régen vártam már, hogy lássam Őt
Mégsem mozdulok, csak nézlek, nézlek még
Szórd szerteszét színeid jelmezét !
Légy - bárki vagy - titok és jelbeszéd !
Nézlek még egy percig, mindjárt alszol
Hív a forgatag, hív Amszterdam
Számom itt hagyom egy számla hátulján
Vékony csatornák közt keskeny házak
Kávé kéne még és jó zenék
Bármi megeshet, ma bárhol várhatsz rám !
Szórd szerteszét színeid jelmezét !
Légy - bárki vagy - titok és jelbeszéd !
Még simogass szabadon, mint a szél
Úgy fogadj el, ahogyan senki még
Felejts el mindent, ha átölelsz
Hadd legyen még szebb a szép
Lehet, hogy ez már a végtelen
Felhőtlen tükör az ég
Ámsterdam
Tus hombros apenas, que apenas rozo
Suena la radio, yo escucho
Un momento más y llegaré a ti
Más allá de la ventana, otra ciudad
Hace tiempo que esperaba verte
Aun así no me muevo, solo te miro, te sigo mirando
¡Esparce tus colores, tu disfraz!
Sé - quien seas - secreto y lenguaje gestual
Te miro un minuto más, pronto dormirás
La multitud llama, Ámsterdam llama
Dejo mi número en el reverso de una factura
Entre estrechos canales y casas estrechas
Necesitaría café y buena música
Cualquier cosa puede pasar, hoy puedes esperarme en cualquier lugar
¡Esparce tus colores, tu disfraz!
Sé - quien seas - secreto y lenguaje gestual
Acaríciame libremente, como el viento
Acéptame como nadie más
Olvídate de todo cuando me abraces
Que lo bello sea aún más hermoso
Quizás esto sea ya el infinito
Un espejo sin fin en el cielo