Térdedhez nyomják nyálas orrukat a kutyák,
mikor ellhalgatnak a harangok munka után.
Narancsot esznek a tenyeredből a galambok,
mikor elhallgatnak munka után a harangok.

Rendőrsíp és mentőautó sikít,
Úgy fáj, hogy nem fáj nekem, sőt inkább felvidít.
Felkelsz s elalszol, keresztül vágsz a téren,
én ott leszek veled mindenütt, ahol megígértem.

Néha kevés itt a fény
De mégis otthon vagyok
Fújjon bármerről a szél
Én mindig ugyanaz maradok.

Néha kevés itt a fény
De mégis otthon vagyok
Fújjon bármerről a szél
Én mindig ugyanaz maradok.

Composição: Dévényi Ádám / Németh Alajos