395px

El Hombre con el Sombrero Azul

Cseh Tamás

Az Gboltsapkj Ember

Aki eltt a kaput becsukjk
z azt kiltjk: rosszkor szlettl,

megll a csndben s arra vr mg,
hogy taln kiszlnak, taln csak jtk.
Ott lldogl mg, amg az este,
az estje leszll a fldre.
Kistl csendben, ketts fasorban,
vgn kilp az res vilgba.
Fejbe hzva kerek, kk sapka,
simra hzva, krbe leszegve.
Az ton nem szed mell virgot,
holtig hordja gbolt sapkjt.
Tndr szemekkel res mezkre,
hatr hatrt ahol elveszti.
Mindig van onnan tovbb hova menni,
ottan tbb mr nem ismeri senki.

El Hombre con el Sombrero Azul

Aquí cierran la puerta
y te preguntan: ¿naciste en mal momento?,
se detiene en silencio y espera aún,
que tal vez te rescaten, tal vez sea solo un juego.
Allí se queda, hasta que la noche,
hasta que la noche caiga sobre la tierra.
En silencio, entre filas de árboles,
sale al mundo vacío.
Con un sombrero azul redondo en la cabeza,
ajustado suavemente, doblado hacia abajo.
En el cielo no recoge flores,
lleva su sombrero de cielo hasta la muerte.
Con ojos brillantes en un campo vacío,
se pierde en la frontera donde desaparece.
Siempre hay un lugar más allá al que ir,
adonde ya nadie conoce.

Escrita por: