Más
Más
Más a címem, más a hely,
Kicsit másképp élek már.
Megéget néha a régi láng,
De a múltat háborgatni kár.
Eladtam féláron a zongorát,
Így nem kísért a régi dal.
Nyugalmam lyukat vert magányom falán,
Az emlék él, de nem zavar.
Kizárt a tévedés.
Tudom, hogy hol vagy és hogyan élsz...
Minden éjjel más karjában
fekszel csendesen,
Minden éjjel mást ölelsz
édesen.
Másnak mesélsz, mással játszol
színes karnevált,
Majd zsebrevágod minden álmod
s büszkén futsz tovább.
Nem vagyok igazabb ember,
Csak szabadabb lettem némiképp.
Te elszöktél, én megszöktem,
Állhatjuk egymás tekíntetét.
Nem kell, hogy visszatérj.
A hajóm útra kél nélküled...
Otro
Más
Más en mi mente, más en el lugar,
Vivo un poco diferente ahora.
A veces quema la antigua llama,
Pero es inútil atormentar el pasado.
Vendí el piano a mitad de precio,
Así que la antigua canción no me persigue.
Mi tranquilidad hace agujeros en el muro de mi soledad,
El recuerdo vive, pero no molesta.
Descarto el error.
Sé dónde estás y cómo vives...
Cada noche en los brazos de otro
te acuestas en silencio,
Cada noche abrazas a otro
con dulzura.
Le cuentas a otro, juegas con otro
un carnaval de colores,
Luego guardas en tu bolsillo cada sueño
y orgullosa sigues adelante.
No soy un hombre más verdadero,
Simplemente me he vuelto un poco más libre.
Tú te escapaste, yo escapé también,
Podemos sostener la mirada del otro.
No es necesario que regreses.
Mi barco zarpa sin ti...