Egy alom Eleg
Régen volt, valahol az ut véget ért,
Régen volt, ma is minden perce elkisér.
Akkor rank sütött a nap, és én megtalaltalak
Akkor ugy ölelt a holnap, együtt igértünk a Holdnak szép jövõt.
Álomkép, hogy majd egyszer ujra visszatérsz
Ne igérd! A remény a szivem tépi szét.
Hol van mar a régi nap, amikor ugy vartalak?
És a Hold is szamon kéri, amit együtt igértünk
Menj, ha menned kell,
Varok Rad a szivemmel.
Egy alom elég,
Amit nem tépsz el,
És én elfogadom,
Hogy még élnem kell.
Egy mas vilag, ahova én nem léphetek at,
Nem kérhetem, vegyék el fajó életem.
Un sueño es suficiente
Hace tiempo, en algún lugar donde el camino terminaba,
Hace tiempo, incluso hoy cada minuto me acompaña.
Entonces el sol brillaba para nosotros, y te encontré,
Entonces el mañana nos abrazaba, prometimos un hermoso futuro a la Luna juntos.
Una ilusión de que algún día volverás,
¡No lo prometas! La esperanza desgarra mi corazón.
¿Dónde está el día de antaño, cuando te esperaba así?
Y la Luna también reclama lo que prometimos juntos.
Ve, si debes irte,
Te espero con mi corazón.
Un sueño es suficiente,
Que no desgarrarás,
Y yo acepto,
Que aún debo vivir.
Otro mundo, al que no puedo acceder,
No puedo pedir que se lleven mi preciosa vida.