Pokolba Már
Én neked adnám a dübörgést, ha nekem adnád a szíved,
én neked adnám a rohanást, hát nyújtsd a két kezed !
Szétmarjuk egymást dühödt szenvedéllyel,
az idõnk lejár, hát pokolba már az ostoba fecsegéssel !
Refr.:Én igazat mondok nappal,
te hazudsz minden éjjel,
elég volt már !
Én rádkiáltok nappal,
te suttogsz minden éjjel,
elég már !
Ha nekem adnád a tested, én neked adnám az ágyam,
ha nekem adnád a lebegést, én neked adnám a szárnyam.
Elégetjük egymást a fölösleges beszéddel,
az idõnk lejár, hát pokolba már az ostoba fecsegéssel !
Refr.:Én igazat mondok nappal...
Én neked adnám a kulcsot, ha nekem adnád a zárat,
én neked adnék mindent, csak fogd már be a szádat !
Felejtsük el egymást, vagy tépjük egymást széjjel,
bármi jöhet még, csak pokolba már az ostoba fecsegéssel !
Al Infierno Ya
Yo te daría el estruendo, si me dieras tu corazón,
yo te daría la prisa, ¡así que extiende tus manos!
Nos destrozamos con pasión furiosa,
el tiempo se acaba, ¡al infierno ya con las tonterías!
Coro:
Yo digo la verdad de día,
tú mientes todas las noches,
ya fue suficiente!
Yo te grito de día,
tú susurras todas las noches,
ya basta!
Si me dieras tu cuerpo, yo te daría mi cama,
si me dieras la flotación, yo te daría mis alas.
Nos quemamos con palabras innecesarias,
el tiempo se acaba, ¡al infierno ya con las tonterías!
Coro:
Yo digo la verdad de día...
Yo te daría la llave, si me dieras la cerradura,
yo te daría todo, ¡solo cállate de una vez!
Olvidémonos uno al otro, o desgarrémonos mutuamente,
cualquier cosa puede venir, solo al infierno ya con las tonterías!