Keresztem Súlya Alatt
Végtelen szívébe zárt
Szemének fényében csókra nyílik a szám
Álmomban mindent megbocsát a kéz, mely felemel
Majd romba dönt a magány
Csak egy halvány emlék maradt
Elszállt a széllel, mint egy ártatlan harangszó halkan
Suttogta édes hangján lámpással a kezemben járom a holtak útját
Gyere szeress még, gyere szeress még, úgy vágyom rád
Úgy vágyom rá
El peso de mi cruz
En su corazón infinito encerrado
En la luz de sus ojos se abre mi boca para un beso
En mis sueños todo es perdonado por la mano que me levanta
Luego la soledad derrumbará todo
Solo queda un vago recuerdo
Se fue con el viento, como el suave sonido de una inocente campana
Susurró con su dulce voz mientras camino con una linterna por el camino de los muertos
Ven, ámame más, ven, ámame más, anhelo tanto por ti
Anhelo por ti