Ősnemzés
Felejtem lelked testedért
Mint húsból vetett ágy
Évek szőttek halót ránk
Hol oltár lesz a nász
Színek illatával jösz
Szűz anyák lágy ölén
Ezer kereszten
Néma ajkunk a csend
Szűz nevét súgja
Húsunk húst kér sivár
Holt világ mélyén
Élve vagy halva jöjj elém
Holt öled még remél
Meddő termést szűl a vér
Az ajkad szélén éj
Porrá hamvad arcodon
Romján új világ
Feltámadás
Sangre ancestral
Olvido tu alma por tu cuerpo
Como una cama hecha de carne
Años tejieron un velo sobre nosotros
Donde el altar será la boda
Vienes con el aroma de colores
En el regazo suave de madres vírgenes
En mil cruces
Nuestros labios mudos en silencio
Susurran el nombre de la virgen
Nuestra carne pide carne en un mundo desolado
En lo profundo del mundo muerto
Vivo o muerto, ven ante mí
Todavía espero tu abrazo frío
La sangre da a luz una cosecha estéril
En el borde de tus labios, la noche
Tu rostro se desvanece en polvo
Sobre sus ruinas, un nuevo mundo
Resurrección