Az égben lebegök csarnoka
A múltat megtalálni, mondják, nem lehet.
Mit szólnál, ha megmutatnám azt a helyet?
Minden, mirõl azt hiszed, rég elveszett,
Minden, ami elszállt, ott lebeg.
Itt a dal, ami véget ért, a pénz, mely elgurult,
A délután, ami elszállt, itt van a múlt.
Két kezét újra nyújtja, nézd, kedvesed,
Megfordulsz, régi arcod rád nevet.
Kéklõ messzi tájon áll egymaga,
Úgy hívják: az égben lebegõk csarnoka.
Ha kéklõ messzi tájat látsz,
Képzeld el oda!
El palacio flotante en el cielo
El pasado dicen que no se puede encontrar.
¿Qué tal si te mostrara ese lugar?
Todo lo que crees perdido hace tiempo,
Todo lo que se desvaneció, ahí flota.
Aquí está la canción que terminó, el dinero que se fue rodando,
La tarde que se desvaneció, aquí está el pasado.
Extiende sus dos manos de nuevo, mira, tu amor,
Te volteas, tu antigua cara te sonríe.
En un lejano paisaje azul se yergue solitario,
Lo llaman: el palacio flotante en el cielo.
Si ves ese lejano paisaje azul,
¡Imagina estar allí!