Az Idő Vasfoga
Kezeink nem alkothatnak mást
Csak múlandót
Ember nem nemezhet mást
Csak halandót
Az idő vasfogai őrölnek
Állkapcsok közt létezünk
Merenghetünk céltalanul
Végül elharapják életünk
Nincs kivétel, nincs különbség
Nem számít, mi voltál itt
Az elmúlás tükrében
Mindenki ugyanolyanná válik
Eónok szájából zúdul a jövő
Jönnek, kik helyünkbe lépnek
De ide zuhannak vissza is majd
Követve lefelé minket
El agarre de hierro del tiempo
Nuestras manos no pueden crear nada
Sólo lo efímero
El ser humano no puede negar nada
Sólo lo mortal
El agarre de hierro del tiempo nos desgasta
Existimos entre mandíbulas
Podemos divagar sin rumbo
Al final, devoran nuestra vida
No hay excepción, no hay diferencia
No importa lo que fuiste aquí
En el espejo de la desaparición
Todos se vuelven iguales
El futuro se precipita desde las fauces de los eones
Llegan aquellos que ocuparán nuestro lugar
Pero también caerán de regreso aquí
Siguiéndonos hacia abajo