Szakadék szélén
Szabad vagy mint a szél
Szemeidben ég a szenvedély, de
A küszöbön várok lent, hogy mindent elvegyen
Átkozott pillanat: érzem, nem már vagy önmagad
Valahol a vonalad megszakad - már nem hív senki sem
REFRÉN:
Egyszer majd várj rám
Akkor majd szólj hozzám
Én leszek a híd, hogy ha kell
Hogy partot érj
Hogy partot érj
Százezer év magány,
Ami elmúlt nem jön vissza már
Keserû könnyek az arcodon
Ez nem sok jó ígér
Ha úgy érzed, nincs remény
Körülötted túl sok már a vér
A gyermekkor elmúlt, véget ért
Halált szór rád a szél
REFRÉN
REFRÉN
Al borde del abismo
Libre como el viento
En tus ojos arde la pasión, pero
En el umbral abajo espero, para quitarte todo
Maldito momento: siento que ya no eres tú mismo
En algún lugar tu línea se rompe - ya nadie llama
CORO:
Algún día espera por mí
Entonces háblame
Seré el puente, si es necesario
Para que llegues a la orilla
Para que llegues a la orilla
Cien mil años de soledad
Lo que pasó no volverá
Lágrimas amargas en tu rostro
Esto no promete mucho bien
Si sientes que no hay esperanza
A tu alrededor hay demasiada sangre
La infancia ha pasado, ha terminado
La muerte te arroja al viento
CORO
CORO