Szenvedj!
1. Lement az utcára, nagyon egyedül volt,
Senkit nem kapott már régen.
Tele volt, mint egy csőre töltött colt,
Aztán egyedül élvezett fenn az égen.
2. És most itt áll,
Nem érdekli, hogy ittál,
Nem akar tudni róla,
Hogy van-e alattad Corolla,
Hogy van-e még benned élet.
A becsületed, mondd, kié lett,
Mennyit adnának érted?
Hülye vagy, az almát te kérted,
Hát most itt van az ideje,
Szenvedj!
3. Nyitom az ajtót, belép egy jó kis luk.
Remélem, szívós fajta.
Nekem is jól jönne most egy-két slukk,
Hogy könnyebben legyek túl rajta.
4. És most itt áll,
Nem érdekli, hogy ittál,
Előtte egy akkora fallosz,
Ami, ha odanyomná a falhoz,
Izzana tőle a vére,
Ugyanolyan, mint a nővére,
Odaenged magához,
Mint az őz a szarvasbikához,
Jön, ha eljön az ideje.
5. {...} szét,
Mert elveszi az eszét,
Egy csík hófehér
Por, vagy valami szemét
Almabor.
¡Sufre!
1. Bajó a la calle, muy solo estaba,
Ya no había atrapado a nadie en mucho tiempo.
Estaba lleno como un colt cargado,
Y luego disfrutaba solo arriba en el cielo.
2. Y ahora aquí está,
No le importa que hayas bebido,
No quiere saber de ello,
Si tienes un Corolla debajo de ti,
Si aún hay vida en ti.
¿A quién pertenece tu honor?
¿Cuánto darían por ti?
Eres tonto, pediste la manzana,
Así que ahora es el momento,
¡Sufre!
3. Abro la puerta, entra un buen agujero.
Espero que sea resistente.
También me vendría bien un trago o dos ahora,
Para superarlo más fácilmente.
4. Y ahora aquí está,
No le importa que hayas bebido,
Delante de él hay un falo tan grande,
Que si lo empujara contra la pared,
Le brotaría la sangre,
Es igual que la de su mujer,
Se entrega a él,
Como el ciervo al ciervo,
Viene cuando llega el momento.
5. {...} se desvanece,
Porque le quita la razón,
Una línea de blanco
Polvo, o algo de basura
Vino de manzana.