Napot hoztam, csillagot
Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég.
Ronggyá nyûtt cipõm, amíg bírta, vitt feléd.
Éjszakák sûrûjén vágtam át,
A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét.
Gyöngyházszínû tengeren,
Könnyû csónak szállt velem.
Most újra, újra itt vagyok,
Napot hoztam, csillagot.
Drágakõ vízbehullt, a mélyben elveszett.
A bársony megfakult, ezüst tükröm megrepedt
Szélvihar szórta szét a pénzemet.
Kopott bádogpoharam végül koldus vette meg.
Minden kincsem odalett,
Nem hozhattam mást neked.
Napot hoztam, csillagot,
Nézd a két kezem, nézd csak, hogy ragyog.
Traje el sol, las estrellas
El cielo prestó su capa desgastada para mí.
Mis zapatos rotos me llevaron hacia ti mientras pudieron.
Atravesé las densas noches,
Llevando el fuego del brillante sol en mi rostro.
En un mar color nácar,
Una ligera barca me llevó.
Una vez más, aquí estoy de nuevo,
Traje el sol, las estrellas.
Una piedra preciosa cayó al agua, perdida en lo profundo.
El terciopelo se desvaneció, mi espejo de plata se agrietó.
El viento huracanado dispersó mi dinero.
Un mendigo finalmente compró mi vaso de hojalata desgastado.
Todos mis tesoros se perdieron,
No pude traer nada más para ti.
Traje el sol, las estrellas,
Mira mis dos manos, mira cómo brillan.