Tékozló fiúk
Hallottam hírét a tékozló fiúnak,
Ki elkérte részét,
Boldog volt, hogy indulhat.
Nézd, hogy jött vissza,
Sem barátja, sem hite,
Egy szál ruha rajta,
Ez maradt, ez mindene.
Ma megint sûrû az éj,
Kiáltást sodor a szél,
Én tudom, egyedül fél,
De holnap megint remél,
És így lesz, amíg csak él,
Elindul és visszatér.
Hallottam hírét
Szegény öreg apjának,
Ki átadta részét
Legkedvesebb fiának,
Tárva-nyitva,
Áll éjjel a háza,
Úgy hívta vissza,
Kapujába állva.
Ma megint sûrû az éj,
Kiáltást sodor a szél,
Én tudom, egyedül fél,
De holnap megint remél,
És így lesz, amíg csak él,
Elindul és visszatér.
Hallottam hírét
A nagyobbik testvérnek,
Ki nem kérte részét,
S megtette, mit kértek,
Észre sem vették,
Sohasem szerették,
Most jön, kéri részét,
És így próbál szerencsét.
Chicos pródigos
Escuché la noticia del chico pródigo,
Que reclamó su parte,
Estaba feliz de poder partir.
Mira cómo regresó,
Sin amigos, sin fe,
Con solo la ropa puesta,
Eso es todo lo que le quedaba.
Hoy la noche es densa de nuevo,
El viento lleva gritos,
Yo sé que teme estar solo,
Pero mañana volverá a tener esperanzas,
Y así será mientras viva,
Partirá y regresará.
Escuché la noticia
Del pobre padre anciano,
Que le entregó su parte
A su hijo más querido,
Con la puerta abierta de par en par,
Su casa está de pie toda la noche,
Lo llamó de vuelta,
De pie en su puerta.
Hoy la noche es densa de nuevo,
El viento lleva gritos,
Yo sé que teme estar solo,
Pero mañana volverá a tener esperanzas,
Y así será mientras viva,
Partirá y regresará.
Escuché la noticia
Del hermano mayor,
Que no reclamó su parte,
Y hizo lo que le pidieron,
Ni siquiera lo notaron,
Nunca lo amaron,
Ahora viene, reclama su parte,
Y así intenta suerte.