Erdei Virág
Erdõ mélyén kis virág áll magányosan
Nem látta még napsugár, vár oly bánatosan
Nem látott napot még sosem
De a fák mesélték már hogy milyen
Szemébõl árad, árad a fény
S ha eljön az este, nyugodni tér
De jó nektek büszke fák, ti mindent láthattok:
Napot, felhõt, szivárványt, esti csillagot.
A sok szépbõl nemkem is hagyjatok,
Itt lenn a sötétben sápadt vagyok
Az életem rövid már: hervadok
It lent a sötétben meghalok
Hûvös szellõ fujdogál, lágy esõt szitál
A kis virág sirdogál - nincs reménye már
De álmában feljön a nap, szórja-szórja a sugarakat,
A fák olyan kicsik, mint õ, és köztük sok szép-szép virág nõ
De álmában feljön a nap szórja-szórja a sugarakat,
A fák olyan kicsik, mint õ, és köztük sok szép-szép virág nõ
Flor del bosque
En lo profundo del bosque una pequeña flor solitaria está de pie
Nunca ha visto la luz del sol, espera tan melancólicamente
Nunca ha visto el día
Pero los árboles ya le contaron cómo es
De sus ojos emana, emana la luz
Y cuando llega la noche, se va a descansar
Pero qué suerte tienen ustedes, orgullosos árboles, ustedes pueden verlo todo:
El sol, las nubes, el arcoíris, las estrellas de la noche
De las muchas bellezas, déjenme algo también a mí,
Aquí abajo en la oscuridad estoy pálida
Mi vida ya es corta: me estoy marchitando
Aquí abajo en la oscuridad me estoy muriendo
Una brisa fresca sopla, la lluvia suave cae
La pequeña flor llora - ya no tiene esperanza
Pero en sus sueños sale el sol, esparciendo sus rayos,
Los árboles son tan pequeños como ella, y entre ellos crecen muchas flores hermosas
Pero en sus sueños sale el sol, esparciendo sus rayos,
Los árboles son tan pequeños como ella, y entre ellos crecen muchas flores hermosas