Soha Már
Látom megört az élet
Bár hinném ettõl szép
Ahogy görnyedünk még lejjebb
Pedig érzem, lehetett volna
Kicsit más, mint miképp ért
De félek, ami kínoz
Nekünk az kell, az a miénk
...és a hajnal nálad ér
Talán el is hisszük egyszer
Hogy ez az egész több, mint játék
Játék, mint bánsz ezerszer
Ha már érzed épp elég
És nincs mélyebbre semmi
Csak kell, hogy kicsit fájjon
S ha fáj, hát jöhet bármi
Jöhet még...
Így élünk, alagútban
Mit nem ér soha a fény
De miért is hagynánk el
Hisz nincs másunk, csak a sötét
...és az éj majd nálad ér
Ott állunk majd a csendben
Egy végsõ táncra hívlak
Így múlunk el mi ketten
Hát ölelj, vagy hagyj el
És ölj meg újra
Hadd érezzem, milyen
Ha elvesztelek
Hogy ki marad földön
Úgysem számít
Másnak csak teher
Hogy mi van Veled
Szeress és szítsd fel
A kósza lángot
Ha kialszik, nem izzik fel
Soha már
Mindig is pont ilyen sorsa vágytál
Nem is lehetsz más
Soha már
Csendbe zár, oly üres a kép
Ahogy elveszítünk mindent
Mert magával visz mindent az éj
Magával visz mindent
S bár a fáj a vég, lassan csitul
Mint a végsõ szavak a mélyben
És magával visz mindent az éj
Magával visz mindent
Nunca más
Látom megört az élet
Aunque crea que es hermoso
Cómo nos doblamos aún más hacia abajo
Pero siento que podría haber sido
Un poco diferente a cómo fue
Pero temo lo que nos atormenta
Lo que necesitamos, lo que es nuestro
...y el amanecer llega a ti
Tal vez alguna vez lo creeremos
Que todo esto es más que un juego
Un juego, cómo juegas mil veces
Si ya sientes lo suficiente
Y no hay nada más profundo
Solo necesitas que duela un poco
Y si duele, entonces puede venir cualquier cosa
Puede venir aún más...
Así vivimos, en un túnel
Que nunca alcanza la luz
Pero ¿por qué lo abandonaríamos?
Pues no tenemos nada más que la oscuridad
...y la noche llegará a ti
Allí estaremos en silencio
Te invito a un último baile
Así es como pasamos juntos
Así que abrázame, o déjame
Y mátame de nuevo
Déjame sentir cómo es
Cuando me pierdes
Quién se queda en la tierra
De todos modos no importa
Para los demás solo eres una carga
Qué pasa contigo
Ámame y aviva
La llama errante
Si se apaga, no se encenderá de nuevo
Nunca más
Siempre has deseado un destino así
No puedes ser otra
Nunca más
El silencio encierra, la imagen es tan vacía
Cómo perdemos todo
Porque la noche se lleva todo consigo
Se lleva todo consigo
Y aunque el dolor al final, lentamente se calma
Como las últimas palabras en lo profundo
Y la noche se lleva todo consigo
Se lleva todo consigo