A Magam Útján (my Way)
Mit ér a színpadfény, a nézőtér üres már régen,
Mit ér a tapsvihar, csak félsiker, belül itt érzem.
Mit ér, mit adhat még a színes jelmez, bárhogy is nézem,
Mit ér a főszerep, ha nem vagy vélem?
Talán, ha eljönnél és ott ülnél az első sorban,
Talán nem szégyellném, s megkérdezném, mit gondolsz rólam?
Talán bevallanám, hogy nagyravágyó és önző voltam,
Talán az életem elpazaroltam.
Nincs visszaút, nincs vissza már,
Nincs, aki hív, nincs, aki vár.
Üresnek érzem életem,
Kísér egy furcsa félelem,
Egyedül járok szüntelen a magam útján.
Elszállt egy álomkép, a nagyvilág elsodort téged,
Elszállt sok szép emlék, őrzöm még a régi képet,
Elszállt, elhagyott rég, a közös útról letértünk végleg,
Elszállt a nagy remény, hogy veled éljek.
Nincs visszaút, nincs vissza már,...
...Egyedül járok szüntelen a magam útján.
A mi manera
¿Qué valor tiene la luz del escenario, la audiencia está vacía desde hace tiempo,
¿Qué valor tiene la ovación, solo medio éxito, lo siento dentro de mí.
¿Qué valor, qué puede ofrecer el colorido vestuario, no importa cómo lo mire,
¿Qué valor tiene el papel principal, si no estás conmigo?
Quizás, si vinieras y te sentaras en la primera fila,
Quizás no me avergonzaría, y te preguntaría qué piensas de mí.
Quizás admitiría que fui ambicioso y egoísta,
Quizás he malgastado mi vida.
No hay vuelta atrás, ya no hay retorno,
No hay quien llame, no hay quien espere.
Siento mi vida vacía,
Acompañada de un extraño temor,
Caminando solo constantemente por mi propio camino.
Un sueño se desvaneció, el mundo te arrastró lejos,
Muchos bellos recuerdos se desvanecieron, aún conservo la imagen antigua,
Se desvaneció, nos abandonó hace tiempo, nos desviamos del camino en común definitivamente,
Se desvaneció la gran esperanza de vivir contigo.
No hay vuelta atrás, ya no hay retorno,
...Caminando solo constantemente por mi propio camino.