Ezer Harang
Testeden sár és bíbor fátyol,
Csontjaid ketrece végleg kitárul,
Húsból költöző ébredő szépség,
Pokolba taszít az ősi szövetség,
A halál múzsája a füledbe duruzsolt,
Megérintett ajka, s fényt varázsolt,
Reszkető kézzel szőtte az álmod,
S a köd elfedte örök magányod,
Megtört kenyér s alvadó vér,
Jelzi az árnyék nálad járt,
Véres nyálát a szádba köpte,
S nem volt több magányos éjszakád,
Vérrel mázolt könnyel festett,
Hűtlent játszó megcsalt szerelmes,
Véred vette a kínok földje,
Vágyba fúlt szellemek iszapos völgye,
Démoni nyelven a füledbe súgom,
Szeretlek, örökké várok rád,
A világ négy legszebb szavát,
Szeretlek, örökké várok rád,
Roppan száz csontod, szól ezer harang,
Legszebb kincsem örökre tiéd marad,
Angyal gyermeked, zokogva lép,
Aranyhajaddal játszik a szél,
Roppan száz csontod, szól ezer harang,
Legszebb kincsem örökre tiéd marad,
Démonok,
nyelve mar,
fülembe súg,
s megzavar,
Szeretni kell,
s várni azt,
mit száz pokol,
sem riaszt, nem riaszt.
Campanas de Hierro
Testigo de dolor y velo púrpura,
Tus huesos se abren de par en par,
De carne se traslada la belleza despertada,
Empujado al infierno por la alianza ancestral,
La musa de la muerte susurra en tus oídos,
Su beso te tocó y conjuró la luz,
Tejió tu sueño con manos temblorosas,
Y la niebla cubrió tu eterna soledad,
Pan roto y sangre coagulada,
Indican que la sombra estuvo contigo,
Escupió su saliva sangrienta en tu boca,
Y no hubo más noches solitarias,
Pintado con lágrimas de sangre,
El amante engañado que juega sin corazón,
Tu sangre tomó la tierra de tormentos,
El valle fangoso de los espíritus ahogados en deseo,
En un lenguaje demoníaco te susurro al oído,
Te amo, siempre te espero,
Las cuatro palabras más hermosas del mundo,
Te amo, siempre te espero,
Crujen cien de tus huesos, suenan mil campanas,
Mi tesoro más preciado será tuyo por siempre,
Tu hijo ángel, llorando avanza,
El viento juega con tu cabello dorado,
Crujen cien de tus huesos, suenan mil campanas,
Mi tesoro más preciado será tuyo por siempre,
Demonios,
Su lengua se clava,
Susurra en mi oído,
Y perturba,
Amar es necesario,
Y esperar lo que,
Ni cien infiernos,
Asustan, no asustan.