Bûnök Révén
Mûvelt szavak a világ végén
Kócból és gyapotból fonva
Megérintett bûnök révén
Ajkam s kezem feloldva
Oly izgatóan oly mocskosan
Morszolja fel tehetségem
Lázas krémes elhagyatottságban
Születik világnézetlenségem
Tudós épületek üres falaira
Beleimtõl fakadó sárral festi
Élet ára a beszennyezõdés
Taníts világ bitorlást szeretni.
Senki nem bírja mély sebek nélkül
Szerelmes szavak, játsszatok velem
Lemondó ajkam bíbora vénül
Ne vess meg, ha megtelik lelkem
Tompuló agyam a bûn tenyészhelye
S már gonosztevõ, aljas gyûlölködõ
Hitéé vált, pogány ön-szerelmem
S ha gyûlöleteim már eléggé nagyok
Erõm lesz hozzá s mindent itthagyok
A través de los pecados
Palabras cultas en el fin del mundo
Tejidas de caos y algodón
A través de los pecados tocados
Mis labios y manos liberados
Tan excitantemente, tan sucio
Desmenuza mi talento
En una abandonada fiebre cremosa
Nace mi falta de perspectiva
En las paredes vacías de edificios eruditos
Pinta con barro que brota de mis entrañas
El precio de la vida es la contaminación
Enseña al mundo a amar la usurpación.
Nadie puede soportar sin heridas profundas
Palabras de amor, jueguen conmigo
Mis labios resignados envejecen en rubí
No me desprecies si mi alma se llena
Mi mente embotada es el criadero del pecado
Y ya se convierte en malhechor, vil y odioso
Se convierte en su fe, mi pagana auto-devoción
Y si mis odios son lo suficientemente grandes
Tendré la fuerza y dejaré todo aquí