Cirith Ungol
Frodó:
Halott ez a föld, lassan én is árny leszek.
Holtak arcát látom, értük égnek a gyertyák.
Mégsem tisztelem őket, elporladt hősöket,
Tudom, rám várnak, és én rettegek… És én rettegek…
Elviszem a Gyűrűt, így akartam én,
Egy árva hobbit, oh, a halott föld közepén.
A nagykapu bezárult, nincs mögötte út,
Cirith Ungol lépcsője talán a semmibe fut.
Menj, és rohanj tovább, ezer veszélyen át!
Repülnél, de szárnyad álom csupán.
Tűzben égő szem a felhők felett,
Terhed nehéz, szíved megremeg.
Frodó és Szauron:
Álomból ébredek, utolért a vég.
Várok rád!
Egy árva hobbit a halott föld közepén.
Érzem, hogy félsz!
A nagykapu bezárult, nincs mögötte út!
Könnyíts terheden!
Cirith Ungol lépcsője talán a semmibe fut.
Jöjj közénk!
Menj, és rohanj tovább…!
Cirith Ungol
Frodo:
Muerta está esta tierra, lentamente me convertiré en sombra.
Veo los rostros de los muertos, las velas arden por ellos.
A pesar de eso, no los honro, héroes desvanecidos,
Sé que me esperan, y yo tengo miedo... ¡Y yo tengo miedo!
Llevaré el Anillo, así lo quise yo,
Un hobbit solitario, oh, en medio de la tierra muerta.
La gran puerta se ha cerrado, no hay camino detrás de ella,
La escalera de Cirith Ungol quizás lleva a la nada.
¡Ve y corre más allá, a través de mil peligros!
Quisieras volar, pero tus alas son solo un sueño.
Un ojo ardiente sobre las nubes,
Tu carga es pesada, tu corazón tiembla.
Frodo y Sauron:
Despierto de un sueño, el final me alcanza.
¡Te espero!
Un hobbit solitario en medio de la tierra muerta.
¡Siento que tienes miedo!
La gran puerta se ha cerrado, no hay camino detrás de ella.
¡Aligera tu carga!
La escalera de Cirith Ungol quizás lleva a la nada.
¡Únete a nosotros!
¡Ve y corre más allá...!