Két Utazó
Fagyos az éj, süvít a szél,
Fut a vízen egy fénylő hajó,
Örök a tél, hol partot ér
Zúg egy távoli bús harangszó.
Két szótlan árny,
Ki partra száll,jött
Hogy folytassa ősi harcát.
Mögöttük holt évmilliók,őrzik
Küzdelmük régi titkát.
Az egyik bajt hoz és pusztít,
A másik új reményt ad, meggyógyít.
Hol ember él, mindig s mindenütt
Így van ez, í-így!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek majd,
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek én,
Légy velem és érezd, egy pillanat
Most több az életnél!
Két utazó, rossz és a jó
Jár a végtelen évek útján.
Rég tudják ők, egyik sem győz,
Ám e harc örök végzetük már.
Az egyik háborúkat szít,
A másik elfeledtet minden kínt,
Míg ember él, mindig s mindenütt
Így lesz ez, í-így!
Nyújtsd a kezed, félek,hogy két
Világ közt elveszítlek majd
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek én,
Légy velem és érezd, egy pillanat
Most több az életnél!
Nyújtsd a kezed, félek,hogy két
Világ közt elveszítlek majd
Úgy ölelj, hogy érezd, az álmod
Itt bent új virágot hajt!
Nyújtsd a kezed, félek, hogy két
Világ közt elveszítlek én
Légy velem és érezd, egy pillanat
Most több az életnél!
Nyújtsd a kezed,óh
Nyújtsd a kezed,
Az álmod itt bent új világot hajt.
Nyújtsd a kezed,óh
Nyújtsd a kezed,
Az álmod itt bent új világot hajt.
Dos Viajeros
Frigorosa es la noche, silba el viento,
Corre sobre el agua un barco brillante,
Eterno es el invierno, donde la orilla alcanza
Ruge una lejana y triste campana.
Dos sombras sin palabras,
Que desembarcan en la costa,
Para continuar su antigua batalla.
Detrás de ellos, millones de años muertos sienten
El antiguo secreto de su lucha.
Uno trae desgracia y destrucción,
El otro da nueva esperanza, cura.
Donde haya humanos, siempre y en todas partes
Así es, sí.
Extiende tu mano, temo que entre dos
Mundos te perderé,
Abrázame de tal manera que sientas, tu sueño
Aquí dentro florece una nueva flor.
Extiende tu mano, temo que entre dos
Mundos te perderé,
Quédate conmigo y siente, un momento
Ahora vale más que la vida.
Dos viajeros, el mal y el bien
Recorren los caminos de los años infinitos.
Hace tiempo saben ellos, ninguno gana,
Pero esta batalla es su destino eterno.
Uno provoca guerras,
El otro hace olvidar todo dolor,
Mientras haya humanos, siempre y en todas partes
Así será, sí.
Extiende tu mano, temo que entre dos
Mundos te perderé,
Abrázame de tal manera que sientas, tu sueño
Aquí dentro florece una nueva flor.
Extiende tu mano, temo que entre dos
Mundos te perderé,
Quédate conmigo y siente, un momento
Ahora vale más que la vida.
Extiende tu mano, temo que entre dos
Mundos te perderé,
Abrázame de tal manera que sientas, tu sueño
Aquí dentro florece una nueva flor.
Extiende tu mano, temo que entre dos
Mundos te perderé,
Quédate conmigo y siente, un momento
Ahora vale más que la vida.
Extiende tu mano, oh
Extiende tu mano,
Tu sueño aquí dentro crea un nuevo mundo.
Extiende tu mano, oh
Extiende tu mano,
Tu sueño aquí dentro crea un nuevo mundo.