Összetört a Szívem
Kihalt a város, épp csak pár lámpa ég,
Egy kis levél az arcomhoz ér, hagyom, vigye a szél,
Szerelmem áll a semmi szélén és a mélységbe néz,
Mit ér a vágy, ha elmúlt a tűz, ha más mellett élsz;
Refr.:
Úgy érzem összetört a szívem amióta nem találok rád,
Hogy elmondjam: többet érsz, mint minden kincsem,
Bárcsak hallhatnád...
Színek nélkül élnem, mondd el, meddig kell még,
A távolság, a föld és az ég, mondd, miért állt közénk?
Van úgy, hogy visszahúz a szívem, van, hogy szólít a múlt,
És mennem kell, mert nem múlhat el míg van visszaút;
Refr.
S ha lesz még nap, mely úgy ölel, hogy újra mellettem leszel,
És összebújva, álmodozva szebb világ jön el...
Én többé már nem engedhetlek el!
Refr. x 4
Mein Herz ist zerbrochen
Die Stadt ist leer, nur ein paar Lampen brennen,
Ein kleines Blatt berührt mein Gesicht, ich lass es vom Wind tragen,
Meine Liebe steht am Rand des Nichts und schaut in die Tiefe,
Was nützt das Verlangen, wenn das Feuer erloschen ist, wenn du bei jemand anderem lebst;
Refr.:
Ich fühle, mein Herz ist zerbrochen, seit ich dich nicht mehr finde,
Um dir zu sagen: Du bist mehr wert als all mein Reichtum,
Ich wünschte, du könntest es hören...
Ohne Farben zu leben, sag mir, wie lange noch,
Die Distanz, die Erde und der Himmel, sag, warum stehen sie zwischen uns?
Manchmal zieht mein Herz mich zurück, manchmal ruft mich die Vergangenheit,
Und ich muss gehen, denn es darf nicht enden, solange es einen Rückweg gibt;
Refr.
Und wenn es noch einen Tag gibt, der so umarmt, dass du wieder bei mir bist,
Und wir uns kuscheln, träumend, eine schönere Welt kommt...
Ich kann dich nicht mehr loslassen!
Refr. x 4