Védj Meg Láng - 1.rész
Felszállóban a hajnali dér.
Ne sírj, Lelkem, ûz a vér!
Szép Vitézem, lóra ne ülj!
Ellenség most nem menekül!
Elment a harcba a Kedvesem,
Nélküle mit sem ér életem.
Bátor, de ellen is számos,
Nyila- kardja mindnek halálos!
Visszajövök majd szél szárnyán, ha Te vársz, ezer éj sem állíthat meg!
Visszajövök, mert várnak rám, elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!
Szél, mondd el, mi zajlik amott?
Él- e még szeretõm, vagy már rég halott?
„Vér öntözte falutok földjét.
Sok szép vitéz lehelte ki lelkét."
Holló, jöjj Te láttad a végét!
Az én daliám ontotta-e vérét?
„Határitok zöld füve veresre van festve.
Daliád is ott veszett, nem menekült egy se!"
Hû paripa! Visszajöttél? Mondd el most nekem,
Szép szemét, amíg lehunyta, szólt-e Kedvesem?
„Hozzád küldött, szép leány, üzenetét hozom:
A síron innen, azon is túl- szeretni fogom!"
Protégeme del fuego - Parte 1
En ascenso la escarcha matutina.
No llores, mi alma, la sangre corre.
Héroe valiente, ¡no montes a caballo!
¡El enemigo no escapará ahora!
Mi amada se fue a la batalla,
sin ella mi vida no vale nada.
Valiente, pero enfrentando a muchos,
su flecha y espada son mortales para todos.
Volveré en alas del viento, si me esperas, ¡mil noches no me detendrán!
Volveré, porque me esperan, para despedirme y abrazar a mi amada.
Viento, ¿qué sucede allá?
¿Mi amante aún vive, o ya está muerta hace tiempo?
"La sangre ha regado la tierra de tu aldea.
Muchos valientes han exhalado su último aliento."
Cuervo, ven, ¿viste su final?
¿Derramó mi amada su sangre?
"La hierba verde de tus fronteras está teñida de rojo.
Tu amada también pereció allí, ninguno escapó."
¡Leal corcel! ¿Has regresado?
Dime ahora, ¿mientras cerraba sus bellos ojos, mi amada dijo algo?
"A ti envió, hermosa doncella, su mensaje:
Desde este lado de la tumba, y más allá, ¡te amaré!"