Mennyei Harang
Jó régvel,már hajnal,lám elindulék,
Zöld mezõ útjába, harmatnak ágyába,
S ott, útban hallám az mezõ énekét,
S ím, annak végén búzamezõt lelék.
Széles búzamezõben szép búzavirág,
Hajlék én már érte, abból koszorút kötni, magamat mulatni,
Szép szálas szöghajam ékesíteni.
S ím, feltekinték a magos egekbe,
Fel, a magos egekbe, hold, és nap közébe,
S ott jõdögél le egy kis gyalogösvény,
S ösvényen lépdel egy arany tündér.
Szóval szól, mond nékem az arany tündér,
Szép húgom, készülj érted jöttem, vélem jövél,
Vélem jövél el az ég tetejébe,
Fel, tágas égbe, hold, s nap közébe
Elsõ kakasszókor jönnék nézésödre
Másod kakasszókor tégöd megkérlek
Harmad kakasszókor elbúcsúzzál, készülj
Negyedik kakasszókor tégöd elvinnélek
Ne sírj, anyám, immár nap, s hold közé megyek,
Ne sírj, anyám elbúcsúzám...
Mennyei harang, húzatlan es megszólalék,
Gyenge lányodat fel az égbe vezeték...
Indulj el egy úton,
Én is egy másikon...
Ha egymást találjuk, egymásnak se szóljunk.
Aki minket meglát,
Mit fog az mondani?
Azt fogja gondolni,
Idegenek vagyunk.
Campana Celestial
Jó reggel, ya es de madrugada, me puse en marcha,
En el camino del prado verde, en la cama del rocío,
Y allí, en el camino, escuché el canto del prado,
Y al final, encontré un campo de trigo.
En el amplio campo de trigo, hermosas espigas de trigo,
Ya estoy pensando en hacer una corona, divertirme,
Adornar mi hermosa cabellera con ellas.
Y entonces, levanté la vista hacia los cielos altos,
Hacia los cielos altos, entre la luna y el sol,
Y allí desciende un pequeño sendero,
Y sobre el sendero camina un hada dorada.
Así que me dice, me habla el hada dorada,
'Hermosa hermana, prepárate, he venido por ti, ven conmigo,
Ven conmigo hacia la cima del cielo,
Hacia el amplio cielo, entre la luna y el sol.'
A la primera llamada del gallo vendré a verte,
A la segunda llamada te pediré tu mano,
A la tercera llamada, despídete, prepárate,
A la cuarta llamada, te llevaré contigo.
No llores, madre, me voy entre el sol y la luna,
No llores, madre, me despido...
Campana celestial, sin cuerda, suena,
Guiando a tu débil hija hacia el cielo...
Emprende un camino,
Yo tomaré otro...
Si nos encontramos, no nos hablemos.
Quien nos vea,
¿Qué pensará?
Pensará que somos
Extraños.