Igazi Tûz
Hóborította sírdombok között
Keresem elmúlt idõk szavát
Volt ki elment, volt ki feladta
Volt ki értük is, de ment tovább
Dal lett a szóból, ének a hangból
Mosoly a könnybõl, halk emlékezet
Mindig újra, tovább, fel útra
Vinni hát tovább közös éveket
Álom volt tán, álom is maradt
Igazi tûz, mesék lángja tán
Könny lepi el lám a két szemem
S távolodóban a hangja már
Szakadékok, hegyvölgyek között
Míg lelkünk új utat talál
Szállni égnek mint a szellõ
Mint kincseit féltõ bús madár
Valahol egyszer álomban talán
El nem sírt könnyeink taván
Véget ér majd bús emlékezet
Elfeledve a hosszú éveket
Közös világunknak halk dalán
Újra együtt, énekink szaván
Sorolván sorsot, életet
Mindent, mit mondanék neked
Fuego Real
Habiendo incendiado colinas de tumbas
Busco las palabras de tiempos pasados
Algunos se fueron, otros se rindieron
Algunos lucharon por ellos, pero siguieron adelante
La palabra se convirtió en canción, el sonido en canto
La sonrisa en lágrimas, un recuerdo suave
Siempre de nuevo, avanzando, en el camino
Llevando adelante los años compartidos
Quizás fue un sueño, quizás sigue siéndolo
Un fuego real, quizás la llama de cuentos
Las lágrimas cubren mis dos ojos
Y su voz se aleja
Entre abismos y valles
Mientras nuestras almas encuentran un nuevo camino
Volando hacia el cielo como el viento
Como un pájaro triste que protege sus tesoros
En algún lugar, tal vez en un sueño
En el lago de nuestras lágrimas no derramadas
Terminará el triste recuerdo
Olvidando los largos años
Al ritmo suave de nuestra canción
Juntos de nuevo, con nuestras voces cantando
Enumerando destinos, vidas
Todo lo que te diría
Escrita por: Ficzek András