János Pap Országa (Részlet)
Büszke, harcos, kalandor nép
Volt a magyar nemzet,
Kétélű kard, mely ha moccant,
Jobbra-balra sebzett;
S jobbra-balra, merre fordult,
A fegyvernek éle,
Puszta lett a népes ország
És üvöltött rajta végig
Farkasok zenéje.
"ázsiának sáska-féle
Kóborló pogánya,
Isten a te lelkedet bár
Mind pokolra hányja!
Ne legyen az üdvösségben
Soha semmi részed:
Lelked üdvösségeért nem;
De saját bőrünk javáért
Megtéritünk téged."
Legott a királyi székre
Német ember hágott,
Aki fogta, másnak adta
Titkon az országot.
S azzal, hogy másnak adta
S a magyart megrontá,
Iszonyú belháborúban
Magyar a magyarnak vérét
Esztendőkig ontá.
Attól kezdve többször is volt
János pap országa.
Sült galamb, borral folyó ér
És ingyen-kaláka;
Melyekért a jó magyar nép
Mindenét oda adta,
S tett olyat részeg fejével
Hogy, mikor kijózanodott,
Siratta.
Most is vannak, akik ilyen
Hizlalóba vágynak:
Lomhán a gyomornak élni
És élni az ágynak;
Kik előtt, a hashoz mérve,
A haza sem drága,
S midőn ez küzdésre készti,
Felsohajtnak: jöjj el, (jöjj el)
János pap országa.
El país de János Pap (Extracto)
Orgulloso, guerrero, pueblo aventurero
Era la nación húngara,
Espada de doble filo, que al moverse,
Hería a derecha e izquierda;
Y a dondequiera que se dirigiera,
El filo del arma,
El país poblado quedaba desierto
Y resonaba a lo largo de él
La música de los lobos.
'Como langosta de Asia
Nómada pagano,
Que Dios arroje tu alma
Al infierno entero!
Que no tengas parte alguna
En la salvación:
No por la salvación de tu alma;
Sino por el bien de nuestra propia piel
Te convertiremos.'
Inmediatamente en el trono real
Un hombre alemán se sentó,
Quien lo agarró y se lo dio a otro
En secreto el país.
Y al dárselo a otro
Y corromper al húngaro,
En una terrible guerra civil
El húngaro derramó la sangre
De su propio pueblo durante años.
Desde entonces, varias veces hubo
El país de János Pap.
Palomas asadas, ríos de vino
Y fiestas gratuitas;
Por las cuales el buen pueblo húngaro
Lo dio todo,
Y hizo algo tan estúpido
Que, al despertar sobrio,
Lloraba.
Todavía hay quienes desean
Vivir en la holgazanería:
Lentamente alimentar al estómago
Y vivir para la cama;
Para quienes, en comparación con el vientre,
La patria no es valiosa,
Y cuando se preparan para la lucha,
Suspiran: ven, (ven)
Al país de János Pap.