Borivók Éneke
Adjon isten szekeret,
A szekérnek meg kereket,
Üvegemnek feneket,
Abból iszom eleget.
Még a hírit elviszik,
Hogy a magyar bort iszik,
Pedig terüngettét,
Nem itta meg az eszét.
Ha megittam jól tette,
Talán megérdemlette!
Jó bor kell a magyarnak,
Széna abrak a lónak.
Bort iszom én, nem vizet,
Ez vidámít engemet.
Ihaj, kincsem, galambom,
Nincsen gatyamadzagom,
Mert egy szajha az éjjel,
A fogával rágta széjjel.
Addig élek, amíg élek,
Míg zeng bennem a lélek,
Zeng a lélek, zeng a szó,
Zeng a szerelemajtó.
Ez a legény olyan szép,
Mint a három lábú szék,
De csak azért olyan szép,
Három lábú, mint a szék!
Adjon isten minden jót,
Diófából koporsót,
Boszorkánynak lapátot,
Vak koldusnak kabátot!
Járjad, lábam, járjad most,
Nem parancsol senki most,
Ha parancsol valaki,
Ott az ajtó, taszítsd ki!
Amit várunk, legyen meg,
Mitől félünk, mentsen meg,
Jobb időt, mint tavaly volt,
Adjon isten minden jót!
Canción de Borivók
Que Dios dé un carro,
Con ruedas para el carro,
Un fondo para mi copa,
De ahí bebo lo suficiente.
Incluso llevan la noticia,
De que bebe vino húngaro,
Aunque en su embriaguez,
No ha perdido la razón.
Si lo bebí, ¡bien hecho!,
¡Quizás lo merecía!
El húngaro necesita buen vino,
Y heno para el caballo.
Yo bebo vino, no agua,
Esto me alegra.
¡Arre, mi tesoro, mi paloma!,
No tengo cinturón,
Porque una zorra por la noche,
Con sus dientes lo destrozó.
Viviré mientras viva,
Mientras mi alma cante,
Canta el alma, canta la palabra,
Canta la puerta del amor.
Este joven es tan hermoso,
Como una silla de tres patas,
Pero solo es hermoso,
Por tener tres patas como la silla!
Que Dios dé todo lo bueno,
Un ataúd de nogal,
Una pala para la bruja,
Un abrigo para el mendigo ciego!
Camina, mis pies, camina ahora,
Nadie manda ahora,
Si alguien manda,
Allí está la puerta, ¡empújalo fuera!
Que se cumpla lo que esperamos,
Que nos salve de lo que tememos,
Mejor tiempo que el año pasado,
¡Que Dios dé todo lo bueno!