Semmilyen nyár
Semmilyen nyár
Zúg a szél, dalol a ház falán.
Lopakodsz, kopogsz az ablakán.
Nem felel, talán csak játszik, igen.
Furcsa jel, az ajtó nyitva áll.
Kicsikét kihagy a szív, megáll.
Ott egy levél, szinte lélegzik, él.
Azt írta, meglopták az álmát,
Azt írta, csalódott és fél.
Mert nem lesz semmilyen nyár,
Örök táncot lejt a tél.
Száguld majd az elsõ busszal,
Bérel majd egy szûk szobát.
S ha nem lesz semmilyen nyár,
Vörösre festi ablakát.
Keresed kedvenc könyveit,
Lemezek, filmek képei,
Itt maradt, minden, örök pillanat.
Ne félj, hozzád majd visszatalál,
Valahol vörös ablakán
Áttör a fény...
Lesz majd nyár, meghal a tél.
Ningún verano
Ningún verano
El viento silba, la casa canta en su pared.
Te deslizas, golpeas en su ventana.
No responde, tal vez solo juega, sí.
Extraña señal, la puerta está abierta.
El corazón se salta un latido, se detiene un poco.
Allí una carta, casi respira, vive.
Escribió que le robaron su sueño,
Escribió que está decepcionado y tiene miedo.
Porque no habrá ningún verano,
El invierno bailará eternamente.
Correrá para alcanzar el primer autobús,
Alquilará una habitación pequeña.
Y si no hay ningún verano,
Pintará su ventana de rojo.
Buscará sus libros favoritos,
Imágenes de discos, películas,
Todo quedó aquí, un momento eterno.
No temas, él volverá a ti,
En algún lugar a través de su ventana roja
La luz se abrirá paso...
Habrá un verano, el invierno morirá.