Vándordal
Olyan szép volt, s nagyon kedves
Tõgye feszes, orra nedves
De nem illatozik már a tehénlepény
Az égi mezõn legel már szegény tehén
Összerázta bennem a bablevest
Megõrültem tõle, mire este lett
De akkor is szerettem a Zetoromat
Kimúlt szegény, s a bontóban rohad
A vándor most a messzeségbe néz
Hol a magasba száll vidáman sok-sok légy
Arra talán kisebb kupacban áll a szar
Mert amit maga mögött hagy, az csak gond, bú, könny és baj
A babám is elhagyott engemet
Mert jobban szerettem a traktort s a tehenemet
Hitte õ, de ez nem volt igaz, sõt!
Fejésnél, szántásnál is jobban szerettem õt!
A vándor most a messzeségbe néz
Hol a magasba száll vidáman sok-sok légy
Arra talán kisebb kupacban áll a szar
Mert amit maga mögött hagy, az csak gond, bú, könny és baj
A vándor most a messzeségbe néz
Hol a magasba száll vidáman sok-sok légy
Arra talán kisebb kupacban áll a szar
Mert amit maga mögött hagy, az csak gond, bú, könny és baj
Vándordal
Tan hermosa era, y muy amable
Su ubre apretada, su nariz húmeda
Pero ya no huele a leche de vaca
En el prado celestial pasta la pobre vaca
Me revolvió por dentro la sopa de alubias
Me volví loco por ella, al caer la noche
Pero aún amaba a mi Zetor
El pobre murió y se pudre en el desguace
El vagabundo ahora mira hacia la lejanía
Donde las moscas alegremente vuelan alto
Quizás allí hay un montón más pequeño de estiércol
Porque lo que deja atrás, solo son preocupaciones, tristezas, lágrimas y problemas
Mi amor también me abandonó
Porque amaba más al tractor y a mi vaca
Ella creía, pero ¡no era cierto!
¡En el ordeño, en el arado, la amaba aún más!
El vagabundo ahora mira hacia la lejanía
Donde las moscas alegremente vuelan alto
Quizás allí hay un montón más pequeño de estiércol
Porque lo que deja atrás, solo son preocupaciones, tristezas, lágrimas y problemas
El vagabundo ahora mira hacia la lejanía
Donde las moscas alegremente vuelan alto
Quizás allí hay un montón más pequeño de estiércol
Porque lo que deja atrás, solo son preocupaciones, tristezas, lágrimas y problemas