Hazatérés
Hazatérés (Returning Home)
Hajdanán-danában, szél, róna honában,
élet egy vitéz, neve Szépmezõ Szárnya.
Bölcs Puszta vérébõl, Arany Õs szívébõl
tûz lelke hozta az Alsó Világra.
Véle élt családja, két testvérfi bátyja,
Széptüzek Lángja, és Jószél Fúvása
Két szépséges nénje, Nap urunk asszonya,
Délibáb, s Tengerbe Pillantó hona.
Dús fûnek növését, pataknak zenéjét,
rónaság békéjét egyvalaki bánta.
Kalamóna neve, baj sötét szelleme,
cselszövõ Ármánynak hû szolgája.
Szépmezõ Szárnya, s két testvérbátyja,
küzdtek, mint bírtak az ártó ellen,
de fegyver nem fogja, varázs sem bírja
sötétbe fordult az Aranyos Szeglet.
Tûzkovács, látva ezt, fényt, tüzet, és vasat vett
nagy munkában bûvös kardot kovácsolt,
lángnak lett fegyvere, fény tiszta éneke,
gonoszságot üldözõ, rútnak megártó.
Szépmezõ Szárnyának, róna gazdájának,
szép Aranyos Szeglet jó urának
juttatta kezére, Ármányt hogy elûzze
békében élhessen népe pusztának.
Szép Aranyos Szeglet azontúl virágzik,
erdeiben napsugaras dal hangzik,
Szépmezõ Szárnya, s Hajnal gyermeki
örökkön-örökké e földet védik.
Retorno a casa
Retorno a casa (Returning Home)
De repente, el viento en la llanura de la patria,
la vida de un valiente, llamado Alas de Pradera.
Del sabio linaje de la Llanura, del corazón dorado
el fuego del alma lo trajo al Mundo Inferior.
Con él vivían su familia, dos hermanos,
la Llama de los Bellos Fuegos y el Soplo del Buen Viento.
Dos hermosas tías, la señora del Sol,
el Espejismo y la Mirada al Mar de su tierra.
El crecimiento de la exuberante hierba, la música del arroyo,
la paz de la llanura, todo fue alterado por uno solo.
Su nombre era Kalamón, el oscuro espíritu de la desgracia,
fiel servidor del tramposo Ármány.
Alas de Pradera y sus dos hermanos,
lucharon contra el mal como pudieron,
pero ni las armas ni la magia pudieron
evitar que el Rincón Dorado se sumiera en la oscuridad.
El Herrero de Fuego, al ver esto, tomó luz, fuego y hierro,
y forjó una espada mágica en un gran trabajo.
Su arma se convirtió en fuego, su canto en pura luz,
perseguía la maldad, dañando a los feos.
Alas de Pradera, dueño de la llanura,
al buen señor del Rincón Dorado
le entregó el arma para expulsar la traición,
y su pueblo pudiera vivir en paz en la estepa.
Desde entonces, el Rincón Dorado florece,
en sus bosques suena la canción de los rayos de sol,
Alas de Pradera y el Niño del Amanecer
protegen esta tierra por siempre jamás.