A Hűtlen
Ment a hûtlen nehéz fejjel
Visszamenne, de õ már nem kell.
Érzi, hálátlan lett sorsa.
Keserû könnye arcát mossa.
Arra gondol, õt ki szerette.
Ha szerette, el mért engedte.
Vissza nem jön többé soha.
Bárcsak békén hagyták volna.
Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívébõl.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívébõl.
Megállt egyszer, visszanézett
Nézte, nézte a messzeséget.
Sárga lámpák jelzik útját.
Otthon hagyta minden múltját.
Ment a hûtlen nehéz fejjel.
Tudja jól, hogy õ már nem kell.
Ég veletek! Mást nem mondott.
Szeme túlragyogott minden csillagot
Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívébõl.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívébõl.
Minden hajnal övé marad.
Látja szállni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje vár.
Nem számolja a napokat már.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívébõl.
Amíg él, el nem felejti,
hogy a múltat ki nem tépheti
szívébõl.
La Infiel
Mente la infiel con la cabeza pesada
Querría regresar, pero ya no es necesario.
Siente que su destino se volvió ingrato.
Sus amargos llantos lavan su rostro.
Piensa en aquel a quien amaba.
Si lo amaba, ¿por qué lo dejó ir?
Él nunca regresará.
Ojalá lo hubieran dejado en paz.
Cada amanecer le pertenece.
Ve volar a los pájaros.
Ha esperado por mucho, mucho tiempo.
Ya no cuenta los días.
Mientras viva, no olvidará
que el pasado no puede arrancarlo
de su corazón.
Mientras viva, no olvidará
que el pasado no puede arrancarlo
de su corazón.
Una vez se detuvo, miró hacia atrás.
Observó, observó la lejanía.
Las luces amarillas marcan su camino.
Dejó atrás todo su pasado en casa.
Mente la infiel con la cabeza pesada.
Sabe bien que ya no es necesario.
¡Que os vaya bien! No dijo más.
Sus ojos brillaron más que todas las estrellas.
Cada amanecer le pertenece.
Ve volar a los pájaros.
Ha esperado por mucho, mucho tiempo.
Ya no cuenta los días.
Mientras viva, no olvidará
que el pasado no puede arrancarlo
de su corazón.
Mientras viva, no olvidará
que el pasado no puede arrancarlo
de su corazón.
Cada amanecer le pertenece.
Ve volar a los pájaros.
Ha esperado por mucho, mucho tiempo.
Ya no cuenta los días.
Mientras viva, no olvidará
que el pasado no puede arrancarlo
de su corazón.
Mientras viva, no olvidará
que el pasado no puede arrancarlo
de su corazón.