A Szinhaz
Anyam, valami szinhazról meséltél,
Amiben mindenkinek lesz néhany jó szerep.
Kölyökként reszkettem a szinhaz varazsaért,
Így élt, aki ott elõl lehetett.
Ez a szinhaz, ez a szinhaz, ez a szinhaz
Itt a szinpad és özönlik a nézõsereg,
Valami nagy dolog készül, beszélik, rebesgetik,
Fantasztikus darabot irt egy fiatal iró,
És nincsenek benne közhelyek.
De milyen szinhaz ez, amirõl meséltél?
Becsaptal, hisz elfogytak a szerepek.
Rendezõ ur, ön nem teszi a dolgat,
Elkoptak a nagy reményû deszkak.
De a vilagositó rontott mindent el!
Ez azért tulzas, ezt senki nem hiszi.
A sugó a hibas, de õ csak mormogott,
Hisz könyv nélkül én sem sughatok.
Valami nagyon nagy jót mégis kéne tenni,
Ha mar megszülettünk, nem hiaba élni.
Kitalalni valami tiszta, igaz szerepet,
Hogy almaink mind teljesüljenek.
Ez a szinhaz, ez a szinhaz.
A tévedésre mindig van gyógyir,
A tisztanlatas tablettaja segithet még.
Az igazsagtól soha nem kell félni,
Csak batran egymas szemébe nézni.
Nem kell félni, nem kell félni,
Csak batran egymas szemébe nézni.
Nem kell félni, nem kell félni,
Csak batran egymas szemébe nézni.
Ez a szinhaz, ez a szinhaz,
Ez a szinhaz, ez a szinhaz.
Varok a sorsomra ily késen, csendesen,
Így 120 évesen,
Hat ez a szinhaz,
Ez a szinhaz, ez is szinhaz.
El Teatro
Mi madre, me contaste sobre un teatro,
Donde todos tendrán algunos buenos papeles.
De niño temblaba por la magia del teatro,
Así vivía aquel que podía estar allí adelante.
Este es el teatro, este es el teatro, este es el teatro.
Aquí está el escenario y la multitud se agolpa,
Algo grande se está preparando, lo comentan, lo rumorean,
Un joven escritor ha escrito una obra fantástica,
Y no hay clichés en ella.
Pero ¿qué tipo de teatro es este del que hablaste?
Me engañaste, pues se acabaron los papeles.
Señor director, usted no está haciendo su trabajo,
Las grandes tablas de la esperanza se han desgastado.
¡Pero el iluminador arruinó todo!
Esto es exagerado, nadie lo cree.
El susurrador se equivocó, pero solo murmuró,
Pues sin libro, yo tampoco puedo susurrar.
Deberíamos hacer algo realmente bueno,
Si ya hemos nacido, no es en vano vivir.
Inventar un papel puro y verdadero,
Para que todos nuestros sueños se cumplan.
Este es el teatro, este es el teatro.
Siempre hay remedio para el error,
La pastilla de la claridad puede ayudar.
Nunca hay que temer a la verdad,
Solo mirarse valientemente a los ojos.
No hay que temer, no hay que temer,
Solo mirarse valientemente a los ojos.
No hay que temer, no hay que temer,
Solo mirarse valientemente a los ojos.
Este es el teatro, este es el teatro,
Este es el teatro, este es el teatro.
Espero mi destino así, tarde, en silencio,
Así, a los 120 años,
Porque este es el teatro,
Este es el teatro, esto también es teatro.