Felnem Kene
Az utca széles, de néha szûk,
Nekem épp elég.
A dolog sürgõs, sietek hozzad,
Ma koran van sötét.
Félnem kéne?
Rég leszoktam róla mar.
Az elsõ sarkon nincs szerencsém,
Egy csapat sakal var.
Megszokott balhé, mindenki retteg,
Aki csak arra jar.
Megvillan egy kés, én következem,
De nagyon unom mar.
Most félnem kéne?
Rég leszoktam róla mar.
Az egyik ordit, nézd, milyen gizda!
Arcok, ez vért kivan!
Hatamba fejsze, vallamba kés.
Azt kérdezik tõlem:
Figyelj haver,
Erre most mit lépsz?
Körbe nézek, mindenki eltûnt,
Nem jön segitség.
Egyedül is megy, csak kõkeményen,
A sakal nem ellenfél.
Vagy félnem kéne?
Rég leszoktam róla mar!
Négy egy ellen, körbefognak,
Nem tudjak, amit én.
Erre most mit lépsz?
Csak néhany lépés valaszt el tõled,
Meg egy kis bunyó még.
Micsoda mazli, egy par haver jön,
Így mindjart mas a kép.
Félnem kéne?
Rég leszoktam róla mar!
Még el sem kezdtük, maris pucolnak,
A rohadt gyava nép.
Nincs hatamba fejsze,
Nincs vallamba kés.
Nem kérdezik tõlem:
Figyelj haver,
Erre most mit lépsz?
Figyelj haver,
Erre most mit lépsz?
No Debería Tener Miedo
La calle es ancha, pero a veces estrecha,
Para mí es suficiente.
La situación es urgente, me apuro hacia ti,
Hoy temprano está oscuro.
¿Debería tener miedo?
Hace mucho que lo dejé.
En la primera esquina no tengo suerte,
Un grupo de chacales espera.
Peleas habituales, todos temen,
Quienes pasan por ahí.
Brilla un cuchillo, me toca a mí,
Pero ya me aburre.
¿Debería tener miedo?
Hace mucho que lo dejé.
Uno grita, ¡mira qué valiente!
Caras, ¡quieren sangre!
Un hacha en mi cintura, un cuchillo en mi pecho.
Me preguntan:
Oye amigo,
¿Qué harás ahora?
Miro a mi alrededor, todos han desaparecido,
No viene ayuda.
Voy solo, con determinación,
Los chacales no son rival.
¿O debería tener miedo?
Hace mucho que lo dejé.
Cuatro contra uno, me rodean,
No saben lo que sé.
¿Qué harás ahora?
Solo unos pasos te separan,
Y un pequeño enfrentamiento más.
¡Qué suerte, unos amigos llegan,
Así la situación cambia de inmediato!
¿Debería tener miedo?
Hace mucho que lo dejé.
Ni siquiera empezamos y ya se están rindiendo,
La maldita gente cobarde.
No hay hacha en mi cintura,
No hay cuchillo en mi pecho.
No me preguntan:
Oye amigo,
¿Qué harás ahora?
Oye amigo,
¿Qué harás ahora?