Ezer Év
Csillagport visz a tavaszi szél
Soha nem vész el, ami benne él
Száz történet vele száll
Ahogy tompán szól egy kopott gitár
Fényes csillag, forró tûz
Ó, ez az mi ehhez a helyhez fûz
Vége tán, vagy jön még valami más?
Édes érzés, tompa kín,
Ó, miért erre visznek vágyaim?
Szívem erre, elmém arra vágy...
Válaszút elõtt állok,
Most talán ráhibázok
Melyik út visz a boldogság felé...
Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek
Ez az én életem, nem kérkedem,
Csak megyek a cél felé
Hóvihart hoz a téli szél
Csak a jég és hó ami benne él
Beteríti, ki benne áll
Fuss, hát most ezen életed áll
Elvesztél de én megtalállak,
Éles a szemem mint egy sasmadárnak
Karmaimból nincsen menekvés
Lecsapok és elragadlak
Hiába kiáltasz, meg nem hallhatnak
De cseppet sem kell félned többé már...
Válaszút elõtt állok,
Most talán ráhibázok
Melyik út visz a boldogság felé...
Fájdalom és a könnyek, többé össze nem törnek
Ez az én életem, nem kérkedem,
Csak megyek a cél felé
Porfödte, kies forró táj
Itt nem él túl, aki csodára vár
Vakító fény szûrõdik át
Én mégis várom inkább a csodát
Karjaimat széttárom,
Ez lesz talán a legszebb álmom
Érzem, ahogy belémkap a szél...
Mint egy gyilkos hurrikán
Ez a vég, vagy egy álom csupán?
Kérlek, mondd meg mit is tehetnék...
Szállok a széllel, mint egy falevél
Ó, elszáradok, ha több esõ nem ér
Úszok az árral, mint egy liliom
Ó, évezredekig tart ez, jól tudom...
Ezer éve már, itt vagyok vétkesen
Mégis érzem azt, hogy létezem
Várok még, nincs bennem félelem
Várok rád, gyere velem!
Itt vagyok, mindig is itt leszek
Akkor is, ha néha elveszek...
Fájdalom, ó, mit tegyek
Add, hogy önmagam legyek
Mil Años
El polvo de estrellas lleva el viento de primavera
Nunca desaparece lo que vive en él
Cien historias se elevan con él
Como suena sordamente una guitarra desgastada
Estrella brillante, fuego ardiente
Oh, esto es lo que se une a este lugar
¿Es el final, o algo más vendrá?
Sentimiento dulce, dolor sordo
Oh, ¿por qué mis deseos me llevan aquí?
Mi corazón anhela esto, mi mente anhela aquello...
Estoy frente a una encrucijada
Quizás ahora me equivoque
¿Qué camino lleva hacia la felicidad?
Dolor y lágrimas, nunca más se unirán
Esta es mi vida, no presumo
Solo avanzo hacia el objetivo
El viento invernal trae una tormenta de nieve
Solo el hielo y la nieve viven en él
Envuelve a quien esté dentro
Corre, tu vida depende de esto
Te has perdido pero te encontraré
Mis ojos son agudos como los de un águila
No hay escape de mis karmas
Te atraparé y te llevaré
Aunque grites, no te escucharán
Pero ya no tienes que temer más...
Estoy frente a una encrucijada
Quizás ahora me equivoque
¿Qué camino lleva hacia la felicidad?
Dolor y lágrimas, nunca más se unirán
Esta es mi vida, no presumo
Solo avanzo hacia el objetivo
Un paisaje polvoriento y cálido
Aquí no sobrevive quien espera milagros
Una luz deslumbrante se filtra
Aún así, prefiero esperar el milagro
Extiendo mis brazos
Quizás este sea mi sueño más hermoso
Siento cómo el viento me envuelve...
Como un huracán asesino
¿Es este el final, o solo un sueño?
Por favor, dime qué puedo hacer...
Vuelo con el viento como una hoja
Oh, me marchitaré si no llega más lluvia
Nado con la corriente como un lirio
Oh, sé que esto durará milenios...
Hace mil años, estoy aquí culpablemente
Aún así siento que existo
Sigo esperando, no hay miedo en mí
Te espero, ven conmigo!
Estoy aquí, siempre estaré aquí
Incluso cuando a veces me pierda...
Dolor, oh, ¿qué debo hacer?
Haz que sea yo mismo