395px

Armonía

Obsidian Shell

Harminc

Suhanó szellemként néz le rám
Ó a múlt
A képek rég beégtek már
De mind elavult

Mit kutat a szem?
Merre jár a lélek
Mely elmaradt valahol?

Eltűnt és kész
Én meg várok rá
Még mindig visszahúz

Eltemetném de még mindig rajtam lóg a múlt
Kicsavart karral állok mint aki sarokba szorult
Félrelökném s ott hagynám, valaki majd csak rátalál
Amit a húsz széttört a harminc meggyógyítja talán

Zokogó emberként néz le rám
Ó a múlt
De mégis hogy segíthetnék
Ha a szín kifakult?

Meredek hegyeken felfele menetel
Reszket, remeg és izzad a vágy
Lobogó hajjal és ázott bőrrel
Csak attól fél hogy itt hagyják

Kikapart sebbel végkimerülten
De tovább kúszik és húzza magát
Megfogadta, hogy küzd míg bírja
Amíg végleg el nem hagyják

Armonía

Como un espíritu susurrante me mira
Oh, el pasado
Las imágenes ya están quemadas
Pero todas obsoletas

¿Qué busca el ojo?
¿Dónde anda el alma
Que se quedó en algún lugar?

Desapareció y se fue
Y yo sigo esperando
Todavía me atrae hacia atrás

Quisiera enterrarlo pero el pasado sigue colgando sobre mí
De pie con el brazo torcido como alguien acorralado
Lo apartaría y lo dejaría ahí, alguien lo encontrará
Lo que a los veinte rompió, a los treinta tal vez lo cure

Llora como un ser humano me mira
Oh, el pasado
Pero ¿cómo podría ayudar
Si el color se desvaneció?

Sube por montañas empinadas
Tiembla, se estremece y suda el deseo
Con el pelo al viento y la piel mojada
Solo teme ser abandonado aquí

Con una herida abierta, exhausto
Pero sigue arrastrándose y esforzándose
Se prometió luchar mientras pueda
Hasta que finalmente lo abandonen por completo

Escrita por: