Álomcsapda
Ébredés egy sötét ágyon
Az új látomást várom
Odakint már nem süt a Hold
Jégesõ veri fel a port
Álomra hajtanám fejem
De most nincs senki itt velem
Magam maradtam magamhoz
De az álom új kalandot hoz
Színvarázs, egy furcsa örvény
A valóságon túl nincs törvény
Vágyaim mint léggömb, szállnak fel...
(A képekkel)
Sárkány, ki a tüzet fújja
A képzeletnek szabad az útja
Biztonságban zuhanok tovább...
Ki az, ki engem vár?
A Földön talán még lehet pár
Ki az, ki tõlem fél?
Nem élhet az, aki nem remél
Álmaimnak útján élem életem
Emlékeim száguldoznak féktelen
Rabja lettem vágyaimnak úgy érzem
Álomcsapda lett börtönöm, végzetem...
Forrás, mely a létet képzi
Elszakadt, az utat nézi
Kitörne a valóságból
De megrémült a távolságtól
Lázálmok a hited képzik
S messzirõl kínodat nézik
Mindent eléd tár
E hamis valóság
Véletlen, vagy ügyes lépés?
Nem használ az üres nézés
A távolban összefolyik minden
Menekülnék, de belém mart
Egy kéz, és megzavart
S elmém által szült világban tart
Végtelenben, egy távoli angyal
Megszólít, egy tompa hanggal
Megfordulok, nyílik a szárnya
Nem tudom még, mi lesz az ára
Tündököl, mint százezer gyémánt
Úgy kezel, mint egy ócska képmást
"A valóság partján élsz
De szétesel, elveszel..."
Váratlanul eltûnnek a képek
Szobámban a világ újra ébred
Szeretnék visszatérni még
(...A szép emlék...)
Megindul újra az élet
Visszatér belém a lélek
De ma éjjel újabb látomás vár rám...
Ki az, ki engem vár?
A Földön talán még lehet pár
Ki az, ki tõlem fél?
Nem élhet az, aki nem remél
Álmaimnak útján élem életem
Emlékeim száguldoznak féktelen
Rabja lettem vágyaimnak úgy érzem
Álomcsapda lett börtönöm, végzetem...
Red de sueños
Despertar en una cama oscura
Esperando una nueva visión
Ya no brilla la Luna afuera
La lluvia helada levanta el polvo
Quiero descansar mi cabeza en sueños
Pero ahora no hay nadie aquí conmigo
Me he quedado solo conmigo mismo
Pero el sueño trae una nueva aventura
Un hechizo de colores, un extraño remolino
Más allá de la realidad no hay ley
Mis deseos como globos, se elevan...
(Con las imágenes)
Dragón que escupe fuego
La imaginación tiene libre camino
Caigo en seguridad hacia adelante...
¿Quién es el que me espera?
En la Tierra tal vez aún haya algunos
¿Quién es el que teme de mí?
No puede vivir aquel que no espera
Vivo mi vida en el camino de mis sueños
Mis recuerdos corren desenfrenados
Me siento prisionero de mis deseos
La red de sueños se convirtió en mi cárcel, mi destino...
Fuente que da forma a la existencia
Rota, mira el camino
Quisiera salir de la realidad
Pero me asusta la distancia
Las pesadillas forman tu fe
Y desde lejos observan tu sufrimiento
Todo se despliega ante ti
Esta falsa realidad
¿Coincidencia o paso astuto?
No sirve la mirada vacía
En la distancia todo se fusiona
Quisiera huir, pero me han marcado
Una mano, y me han perturbado
Y me mantienen en el mundo que mi mente ha creado
En el infinito, un ángel distante
Me llama con una voz apagada
Me volteo, sus alas se abren
Todavía no sé cuál será el precio
Brilla como cien mil diamantes
Me trata como una imagen barata
'Vives en la orilla de la realidad
Pero te desmoronas, te pierdes...'
Las imágenes desaparecen inesperadamente
En mi habitación el mundo vuelve a despertar
Quisiera regresar una vez más
(...El hermoso recuerdo...)
La vida vuelve a fluir
El alma regresa a mí
Pero esta noche otra visión me espera...
¿Quién es el que me espera?
En la Tierra tal vez aún haya algunos
¿Quién es el que teme de mí?
No puede vivir aquel que no espera
Vivo mi vida en el camino de mis sueños
Mis recuerdos corren desenfrenados
Me siento prisionero de mis deseos
La red de sueños se convirtió en mi cárcel, mi destino...