Álomcsapda

Red de sueños

Álomcsapda

Despertar en una cama oscuraÉbredés egy sötét ágyon
Esperando una nueva visiónAz új látomást várom
Ya no brilla la Luna afueraOdakint már nem süt a Hold
La lluvia helada levanta el polvoJégesõ veri fel a port

Quiero descansar mi cabeza en sueñosÁlomra hajtanám fejem
Pero ahora no hay nadie aquí conmigoDe most nincs senki itt velem
Me he quedado solo conmigo mismoMagam maradtam magamhoz
Pero el sueño trae una nueva aventuraDe az álom új kalandot hoz

Un hechizo de colores, un extraño remolinoSzínvarázs, egy furcsa örvény
Más allá de la realidad no hay leyA valóságon túl nincs törvény
Mis deseos como globos, se elevan...Vágyaim mint léggömb, szállnak fel...
(Con las imágenes)(A képekkel)
Dragón que escupe fuegoSárkány, ki a tüzet fújja
La imaginación tiene libre caminoA képzeletnek szabad az útja
Caigo en seguridad hacia adelante...Biztonságban zuhanok tovább...

¿Quién es el que me espera?Ki az, ki engem vár?
En la Tierra tal vez aún haya algunosA Földön talán még lehet pár
¿Quién es el que teme de mí?Ki az, ki tõlem fél?
No puede vivir aquel que no esperaNem élhet az, aki nem remél

Vivo mi vida en el camino de mis sueñosÁlmaimnak útján élem életem
Mis recuerdos corren desenfrenadosEmlékeim száguldoznak féktelen
Me siento prisionero de mis deseosRabja lettem vágyaimnak úgy érzem
La red de sueños se convirtió en mi cárcel, mi destino...Álomcsapda lett börtönöm, végzetem...

Fuente que da forma a la existenciaForrás, mely a létet képzi
Rota, mira el caminoElszakadt, az utat nézi
Quisiera salir de la realidadKitörne a valóságból
Pero me asusta la distanciaDe megrémült a távolságtól

Las pesadillas forman tu feLázálmok a hited képzik
Y desde lejos observan tu sufrimientoS messzirõl kínodat nézik
Todo se despliega ante tiMindent eléd tár
Esta falsa realidadE hamis valóság

¿Coincidencia o paso astuto?Véletlen, vagy ügyes lépés?
No sirve la mirada vacíaNem használ az üres nézés
En la distancia todo se fusionaA távolban összefolyik minden
Quisiera huir, pero me han marcadoMenekülnék, de belém mart
Una mano, y me han perturbadoEgy kéz, és megzavart
Y me mantienen en el mundo que mi mente ha creadoS elmém által szült világban tart

En el infinito, un ángel distanteVégtelenben, egy távoli angyal
Me llama con una voz apagadaMegszólít, egy tompa hanggal
Me volteo, sus alas se abrenMegfordulok, nyílik a szárnya
Todavía no sé cuál será el precioNem tudom még, mi lesz az ára

Brilla como cien mil diamantesTündököl, mint százezer gyémánt
Me trata como una imagen barataÚgy kezel, mint egy ócska képmást
'Vives en la orilla de la realidad"A valóság partján élsz
Pero te desmoronas, te pierdes...'De szétesel, elveszel..."

Las imágenes desaparecen inesperadamenteVáratlanul eltûnnek a képek
En mi habitación el mundo vuelve a despertarSzobámban a világ újra ébred
Quisiera regresar una vez másSzeretnék visszatérni még
(...El hermoso recuerdo...)(...A szép emlék...)
La vida vuelve a fluirMegindul újra az élet
El alma regresa a míVisszatér belém a lélek
Pero esta noche otra visión me espera...De ma éjjel újabb látomás vár rám...

¿Quién es el que me espera?Ki az, ki engem vár?
En la Tierra tal vez aún haya algunosA Földön talán még lehet pár
¿Quién es el que teme de mí?Ki az, ki tõlem fél?
No puede vivir aquel que no esperaNem élhet az, aki nem remél

Vivo mi vida en el camino de mis sueñosÁlmaimnak útján élem életem
Mis recuerdos corren desenfrenadosEmlékeim száguldoznak féktelen
Me siento prisionero de mis deseosRabja lettem vágyaimnak úgy érzem
La red de sueños se convirtió en mi cárcel, mi destino...Álomcsapda lett börtönöm, végzetem...