Hûtlen barátok
Oh, nézd a porból elõtûnik lassan néhány jó barát
Rég úton vannak, arcukkal a fénynek, körülöttük pusztaság.
Keresnek egy el nem múló percet
Szemükben egy boldog világ
Keresnek és együtt megtalálják
Keresnek tovább, tovább
Az éj lassan eljö, sötétek az árnyak, nem látni az arcokat
De ök tovább mennek, elõtttük a város, elcsüggedni nem szabad
Keresnek egy el nem múló percet
Szemükben egy boldog világ
Keresnek és együtt megtalálják
Keresnek tovább, tovább
Nézd, a Nap felébred, kevesebben vannak, elmaradt két jó barát
De õk tovább mennek, elhagyják a tájat, feledik az éjszakát.
Hová lett a szó tisztasága
Hová lett két hûtlen barát
Keresnek kik együtt maradtak
Keresnek tovább, tovább
Amigos desleales
Oh, mira cómo algunos buenos amigos emergen del polvo
Han estado en el camino por mucho tiempo, con sus rostros hacia la luz, rodeados de desierto.
Buscan un momento que no pase
En sus ojos un mundo feliz
Buscan y juntos lo encuentran
Siguen buscando, más allá
La noche llega lentamente, las sombras son oscuras, no se ven los rostros
Pero ellos siguen adelante, tienen la ciudad delante, no deben desanimarse
Buscan un momento que no pase
En sus ojos un mundo feliz
Buscan y juntos lo encuentran
Siguen buscando, más allá
Mira, el Sol despierta, son menos, dos buenos amigos se han quedado atrás
Pero ellos siguen adelante, abandonan el paisaje, olvidan la noche.
¿Dónde quedó la pureza de la palabra?
¿Dónde quedaron dos amigos desleales?
Buscan a los que se quedaron juntos
Siguen buscando, más allá