Rex Saturnalis
December sötét fátyla
Beborítja a tájat
A félelem újra a szívekbe száll
Hiedelmek kora ez
Róma földje felett
A hatalmas Napisten felragyog
A természet örökzöld hírnöke
Vörös termése mérget hord
A kiválasztott
Kezében jogar, rajta korona
Vér serken a magyal lombjai nyomán
Végül nyakára sújtanak
Fejét veszti a király
Vagy életét önkeze oltja ki Saturnus oltárán
Rex Saturnalis
Uralmad lejárt
Szent áldozat
Halj a mának!
A rítus mélyebbre nyúlt
Ezer éveken át
Lásd hát Babylon haláltól mocskos ünnepét
Rabszolga emeltetett bíbor trónra
S mikor a hatalom napja lejárt
Az istenek nevében lángoló máglyára vettetett
Rex Saturnalis
Diciembre cubierto por un oscuro velo
Envuelve el paisaje
El miedo vuelve a los corazones
Esta es la era de las creencias
Sobre la tierra de Roma
El poderoso dios Sol brilla
El eterno mensajero de la naturaleza
Lleva frutos rojos venenosos
El elegido
Con un cetro en la mano, coronado
La sangre brota tras las hojas de acebo
Finalmente, caen sobre él
El rey pierde la cabeza
O su vida se apaga en el altar de Saturno
Rex Saturnalis
Tu reinado ha terminado
Sacrificio sagrado
¡Muere hoy!
El rito se profundiza
A lo largo de milenios
Observa entonces la sucia festividad de Babilonia por la muerte
Un esclavo elevado al trono púrpura
Y cuando llega el fin del día de poder
Es arrojado a la hoguera en nombre de los dioses