Csak Az Ég
Él, felsír a gyermek
Még csak anyja, ki érti szavát
Majd szól, és rögtön kérdez:
Ki az anyám és volt-e apám?
Jóanyád az én vagyok
Az apád rég eldobott
Elhagyott és kóborol
Most távol jár valahol.
Miért, kérdi a gyermek
Neki miért nem kellek már
A vér, mit kaptam tőle
Engem merre hajszol tovább?
Apám szól: a fiam vagy
De többé nem kellesz már
Keress mást, egy jobb apát
Mert egy új világ csak rám vár.
Csak az ég, az ég lát még reményt
De az elhagyott gyermek szemhéján az éj.
Sír, térdel a gyermek
Keze indul az ég felé
Hallj, és szólj most, Isten
Jeled miért nem küldöd felém?
Figyelj rám,
Így szól az Úr:
Mit is mondhatnék mást
Rád bízom az életed
Írd magadnak tovább.
Csak az ég, az ég lát még reményt
De az elhagyott gyermek szemhéján az éj
Solo el Cielo
Él, llora el niño
Apenas su madre, que entiende sus palabras
Luego habla, y pregunta de inmediato:
¿Quién es mi madre y hubo un padre?
Tu buena madre soy yo
Tu padre hace mucho que te abandonó
Te dejó y anda vagando
Ahora está lejos en algún lugar.
¿Por qué, pregunta el niño
Por qué ya no le importo?
La sangre que recibí de él
¿Hacia dónde me empujas ahora?
Tu padre dice: eres mi hijo
Pero ya no me necesitas más
Busca a otro, un mejor padre
Porque un nuevo mundo solo me espera a mí.
Solo el cielo, el cielo aún ve esperanza
Pero en los párpados del niño abandonado, la noche.
Llora, se arrodilla el niño
Su mano se dirige hacia el cielo
Escucha, y habla ahora, Dios
¿Por qué no me envías tu señal?
Escúchame,
Así dice el Señor:
¿Qué más podría decir?
Te confío tu vida
Escribe tu propio camino.
Solo el cielo, el cielo aún ve esperanza
Pero en los párpados del niño abandonado, la noche.