Canción de los Lobos

Pokolgep

Farkasok Dala (Song of the Wolves)

Süvölt a zivatar,
A felhös ég alatt,
A tél ikerfia,
Esö és hó szakad,

Kietlen pusztaság
Ez, melyben lakunk,
Nincs egy bokor se, hol
Meghúzhatnánk magunk,

Refr.
Fázunk és éhezünk,
S átlöve az oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettös üldözönk,
Kínoz kegyetlenül,

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Refr. Fázunk és éhezünk,
S átlove az oldalunk,
Részünk minden nyomor...
De szabadok vagyunk!

Canción de los Lobos

Ruge la tormenta,
Bajo el cielo nublado,
El hijo gemelo del invierno,
Lluvia y nieve caen,

Este páramo desolado
Donde habitamos,
No hay un solo arbusto donde
Podamos refugiarnos,

Coro:
Sentimos frío y hambre,
Y atravesando nuestro costado,
Nos toca toda miseria...
¡Pero somos libres!

Afuera el frío,
El hambre dentro,
Esta doble persecución
Nos tortura cruelmente,

Y allá en tercer lugar:
Las armas cargadas.
La blanca nieve se tiñe
Con nuestra sangre roja.

Coro: Sentimos frío y hambre,
Y atraviesa nuestro costado,
Nos toca toda miseria...
¡Pero somos libres!