Éhlélek
Savanyú szürkeségeddel mosd tisztára a lelked
Ölj meg benne mindent, mi bántott egykoron téged
Menekülj hát fuss és fuss, a vörös köd már rég vár
Gyújts egy új tûzet, és melegedj a bûn lángjánál
Édes könnycsepp
Bele a sárba
Potyog lassan
Csordogálva
De te akkor sem veszed észre
Pedig tested már oly nagyon ég
Hangod elhal, kiálts bármíly hangosan
Bárki, kire ránézel, elfordítja fejét
Kínos gondolat
Hogy mindenki rádmutat
Mint te mutatsz másokra
Mint arctalan bábúkra
Vonásaid szépen csendben, lassan eltûnnek
Amint mohón nyelsz le mindent, mit a felhõk mögül küldenek
Egy hatalmas asztal terítve bárány és emberhússal
De amíg jól nem laktál ez téged igazából nem is zavar
Titkos könnycsepp
A tányérodba
Potyog lassan
Csordogálva
Édes vércsepp
Bele a sárba
Potyog lassan
Az ingoványba
Respiro por ti
Con tu gris acidez, limpia tu alma
Mata todo lo que una vez te lastimó
Escapa y corre, la niebla roja ya espera desde hace tiempo
Enciende un nuevo fuego y caliéntate junto a las llamas del pecado
Dulce lágrima
Cayendo en el barro
Goteando lentamente
Fluyendo
Pero aún así no lo notas
Aunque tu cuerpo arde intensamente
Tu voz se desvanece, grita tan fuerte como quieras
Cualquiera a quien mires apartará la mirada
Pensamiento incómodo
Que todos te señalan
Como tú señalas a otros
Como marionetas sin rostro
Tus rasgos desaparecen suavemente, lentamente
Mientras devoras todo lo que las nubes envían
Una mesa enorme servida con cordero y carne humana
Pero hasta que no estés saciado, en realidad no te importa
Lágrima secreta
Cayendo en tu plato
Goteando lentamente
Fluyendo
Dulce gota de sangre
Cayendo en el barro
Goteando lentamente
Hacia el pantano