Volt Egy Álmom
Volt egy álmom, az égbe egy út,
Volt egy élet az árnyakon túl.
Volt két ember, és végtelen tér,
Egy tiszta dallam, mi róluk mesélt.
Nincs itt senki, kire számíthatnék
Az álom eltűnt, úgy utánamennék! Érzem…
Így szállunk hát, te meg én.
Más úton, más tájak felé.
Egy részem már a tiéd.
Neked adtam, te elvitted végleg,
S én elvérzem így!
Volt egy álmom, véres és csúf
Lezuhantam, de a mélység csak tovább húz.
A sziklán álltok, felettem, mint a sors,
Ami nektek édes, nekem keserű és olyan sós.
Nincsen senki, kinek számítanék
Az álom itt maradt, mintha száműzve lennék.
Így szállunk hát, te meg én.
Más úton, más tájak felé.
Sokszor érzem, minden a tiéd,
Neked adtam, elvitted végleg,
S én elvérzem így!
Nincsen senki, kinek számítanék
Az álom itt maradt, mintha száműzve lennék.
Nem elég, hogy elvittem a vágyain túl,
Nem elég, hogy elhagy, hátba is szúr…
Había un sueño
Había un sueño, un camino hacia el cielo,
Había una vida más allá de las sombras.
Había dos personas, y un espacio infinito,
Una melodía pura que hablaba de ellos.
No hay nadie en quien pueda confiar,
El sueño desapareció, ¡lo seguiría hasta el final! Lo siento...
Así que volamos, tú y yo,
Por caminos diferentes, hacia lugares diferentes.
Una parte de mí ya es tuya,
Te di todo, te lo llevaste para siempre,
Y yo sangro así.
Había un sueño, sangriento y feo,
Caí, pero la profundidad sigue tirando.
Están parados en la roca, sobre mí, como el destino,
Lo que es dulce para ustedes, para mí es amargo y tan salado.
No hay nadie en quien pueda confiar,
El sueño se quedó aquí, como si estuviera desterrado.
Así que volamos, tú y yo,
Por caminos diferentes, hacia lugares diferentes.
A menudo siento que todo es tuyo,
Te di todo, te lo llevaste para siempre,
Y yo sangro así.
No hay nadie en quien pueda confiar,
El sueño se quedó aquí, como si estuviera desterrado.
No es suficiente con llevarme más allá de los deseos,
No es suficiente con abandonarme, también me apuñala por la espalda...